Titkosügynök volt a bolgár nagykövetek fele
2010. december 15. 08:57 MTI
A rendszerváltás óta vezető posztot betöltő bolgár diplomaták közel fele a kommunista titkosszolgálatok ügynöke vagy besúgója volt a hidegháború idején - tette közzé a titkosszolgálati archívumokat vizsgáló bolgár állami bizottság.
Korábban
A Dnevnik című napilap által ismertetett jelentés azt állítja, hogy a rendszerváltás óta nagyköveti, első tanácsosi vagy főkonzuli posztot betöltő 462 megvizsgált személy közül 218-an voltak korábban a kommunista titkosszogálatok munkatársai vagy ügynökei, főleg a hírszerzés és a kémelhárítás területén.
Közülük a bizottság név szerint is megnevezi a még élő 192 személyt, köztük olyan csúcsdiplomatákat, mint Bulgária jelenlegi EU-képviselője, valamint Stockholmban, Londonban, Berlinben, Madridban, Rómában, Athénban és a Vatikánban, illetve az ENSZ-ben, Moszkvában, Pekingben és Tokióban szolgáló misszióvezetője. Nikolaj Mladenov külügyminiszter felháborodottan reagált a közlésre, és szerdára hivatalos állásfoglalást ígért az ügyben.
A 26 már elhunyt diplomata nevét a vonatkozó törvény értelmében nem lehet közzétenni. Az archívumok feltárásáról hozott, 2006 vége óta alkalmazott bolgár törvény a polgári és katonai hírszerzés és kémelhárítás dossziéinak közel teljes nyilvánosságra hozatalát irányozza elő. A volt ügynököket és besúgókat ugyanakkor semmilyen jogkövetkezménnyel nem fenyegeti.
Az illetékes állami bizottság szerint egyébként Bulgária posztkommunista kormányainak minden hatodik tagja szintén ügynök vagy besúgó volt a rendszerváltás előtt. Georgi Parvanov elnök maga is szerepel a volt komunista hírszerzés "munkatársainak" listáján, Parvanov azonban cáfolja ennek helytállóságát.
A testület korábban már nyilvánosságra hozta a parlamenti képviselők és a választási jelöltek, továbbá a média, a rendőrség és az igazságszolgáltatás vezetői között található egykori kommunista ügynökök nevét. A most közzétett jelentésből azonban az derül ki, hogy a szocialista Bulgária állami intézményei közül a diplomáciai testületekben dolgozott a legtöbb titkosügynök. Ezzel a bolgár tudományos akadémia a második helyre szorult az egykor leginkább megfigyelt területek közül.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.