Lignitbűnök: a Rákosi-korszak bukott bányamérnök-pere
2011. november 4. 14:42
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára februárban előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatják be. November 10-én a Rákosi-korszak bányamérnök-perének iratait ismerteti Cserényi-Zsitnyányi Ildikó.
Az 1945 után meginduló, elsősorban ipari jellegű újjáépítés a hazai gazdaság egyik legfontosabb energiahordozó-forrásává tette a szénbányászatot, amelynek az 1949-ben megváltozott piaci feltételek is nagyobb hangsúlyt adtak. A szénvagyon azonban nem volt korlátlan. Sem az ország természeti adottságai, sem pedig a bányák technikai elmaradottsága nem tette lehetővé, hogy megteremtsék az ötéves terv által meghirdetett vas és acél országát. A politikai érdekeknek alárendelt gazdaságpolitika sikertelenségének magyarázata és kivizsgálása így politikai üggyé vált. De Péter Gábor állambiztonsági gépezete sem tudott bedarálni mindent. Az 1951 és 1954 között zajló ún. bányamérnök-per egyike volt a félresikerült ügyeknek.
A politikai vezetés bűnbakképzéssel akarta megtalálni a vélt felelősöket: Gerő Ernő nehézipari miniszter 1951-ben arra adott utasítást, hogy kutassák fel az erőltetett kitermelés dacára visszaeső ágazat felelőseit. A szénbányászat recessziójának okozóit a „politikailag megbízhatatlan” szakemberekben vélték fellelni. A „burzsoá” bányamérnökök a vádak szerint külföldi felbujtásra szabotázscselekményeket hajtottak végre, bányaszerencsétlenségeket idéztek elő, és szándékosan megsértették a „tervfegyelmet”. A külföldi szálat a Nyugatra emigrált Chorin Ferenc személye szolgáltatta, aki „felbujtóként” adott megbízást a „szabotázsra”. A vádak „valóságalapjához” tartozott, hogy egy 1951-es akadémiai vita során a későbbi gyanúsítottak a felszínhez közel található lignit kifejtése mellett érveltek – hogy a kényszerű tervutasítás előírásainak megfeleljenek –, nem pedig a mélyebben fekvő barna- vagy alapszén nehezebb kitermelését javasolták. Ebből konstruálták meg, hogy a mérnökök gyengébb minőségű szenet akartak kitermeltetni, a jó minőségűt viszont egy óhajtott politikai fordulat utánra tartogatták.
A bizalmas, hálózati nyomozás 1951 májusában kezdődött, az első letartóztatásokra 1952. augusztus 6-án került sor. Az államvédelem által a vizsgálat folyamán letartóztatott összesen tizenhárom gyanúsított mindegyike megbecsült, közismert bányaipari szakember vagy tapasztalt mérnök volt: Vargha Béla, dr. Káposztás Pál, Krupár Géza, Hansági Imre, dr. Vitális Sándor, Dzsida László, dr. Mohi Rezső, Heinrich Henrik, dr. Schmidt Sándor, hogy csak néhány nevet említsünk.
Az ügy ellenőrzése a legmagasabb szinten folyt: Péter Gábor személyesen vett részt kihallgatásokon, Gerő Ernő pedig újabb tárgyi bizonyíték gyűjtésére adott utasítást. Az ÁVH módszerei nem tértek el a korábban megszokottaktól. A nyomozati szakaszban mindennapos volt a testi fenyítés, a lelki ráhatás, a zsarolás, sőt, feltételezhető a gyógyszeres „kezelés” alkalmazása is. A többségükben idősebb letartóztatottaktól a vallomásokat napi rendszerességgel – esetenként 30–40 órán át – kényszerítő eszközökkel csikarták ki. Az ÁVH által vezetett nyomozati szakasz fontos része volt a napi fogdahálózati jelentések begyűjtése a „zárkaspicliktől”.
1953 tavaszán az ÁVH új módszerekkel és új koncepcióval lényegében újrakezdte a vizsgálatot. Nem sokkal később azonban változás állt be: 1953-as Nagy Imre-féle politikai fordulat és a „szocialista törvényesség” meghirdetése ugyanis enyhébb kihallgatási módszereket eredményezett. A vizsgálati főosztály maga ismerte el 1953-ban, hogy „az őrizetesek meg nem engedhető, törvénytelen eszközök alkalmazása után vallottak […], az ügyben olyan dokumentum, amely jogi erővel bírna, nem áll rendelkezésünkre”. A pert viszont, így vagy úgy, de le kellett folytatni, hiszen az államvédelem, illetve a belügy tekintélyéről volt szó.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Horthy
- Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
- A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
- A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
- Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
- A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
- A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
