2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Keresztet állítottak a bombázások áldozatainak emlékére Érsekújváron

2011. november 1. 10:01 MTI

Keresztet állítottak hétfőn az érsekújvári (Nové Zámky) Szent József temetőben azon több ezer ember emlékére, akik a várost a II. világháború végén ért bombázásoknak estek áldozatul.

Az ünnepi ökumenikus szentmisét Durco Zoltán esperes celebrálta, aki 2010 februárjától a Nyitrai Egyházmegye magyar anyanyelvű híveinek lelki gondozásáért felelős püspöki helynök. Megjelent Pischinger Géza, Érsekújvár polgármestere is.

A keresztet annak a tömegsírnak a helyén állították fel, ahová a világháború névtelen és nem azonosított áldozatait temették el - közölte az érsekújvári városi hivatal. Ebből az alkalomból fényképkiállítás is nyílt, amely korabeli felvételeken mutatja be a tragédiát.

A második világháborúban, amikor Érsekújvár újra Magyarországhoz tartozott (1938-1945), a felvidéki, a mai szlovákiai városok közül ezt a települést érték a legnagyobb bombatámadások. Az angol és az amerikai légierő 1944 októberében és 1945 márciusában három alkalommal bombázta a várost, amely abban az időben katonai szempontból rendkívüli fontossággal bírt, mert hatalmas stratégia jelentőségű vasútállomása volt. A szőnyegbombázások során azonban nem csak a vasútállomás és környéke, hanem maga a város is elpusztult, gyakorlatilag az összes műemlékével együtt.

Az áldozatok számát - a város és környékének lakói, szovjet hadifoglyok, magyar és német katonák, ismeretlen utasok - mintegy 4000-re becsülik. Több mint 6000 ember fedél nélkül maradt. A mai Érsekújvárt a háború után gyakorlatilag a romokból építették újjá.

A II. világháború végén a magyar lakosság aránya a dél-szlovákiai város összlakosságának (14 ezer) mintegy 75-80 százalékát tette ki. A mai több mint 40 ezer lakosú városban a magyar lakosság aránya már csak 30 százalék körül mozog. Az elmúlt években a bombázások áldozatairól való megemlékezéseket, évfordulókat a szlovák nacionalista és szélsőséges erők időnként magyarellenes provokációkra is kihasználták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár