München, 1972

Egy a nyolcból

Szeptember 5-én a Fekete Szeptember nevű arab terrorista szervezet nyolc tagja a laza biztonsági intézkedéseket kijátszva hajnali háromnegyed 5-kor átmászott az olimpiai falu kerítésén. Az őrség hazatérő sportolóknak vélte őket. A támadók behatoltak az izraeli csapat szálláshelyére, a Conolly utca 31. számú házba, majd lelőtték Móse Weinberg edzőt és Joseph Romano súlyemelőt, akik megpróbálták útjukat állni. Ezt követően dulakodás kezdődött illetve folytatódott lövöldözés. A ház lakói a földszinti ablakokon át menekültek, azonban közülük kilencet túszul ejtettek a terroristák.

A rendőrséget 5 óra 20 perckor riasztották, ők azonnal mesterlövészeket rendeltek ki. Hat óra 40-kor tárgyalások kezdődtek a túszejtőkkel, akik közölték: ők palesztinok, és foglyaik szabadon bocsátása ellenében 200, Izraelben bebörtönzött palesztin szabadon engedését és maguknak szabad elvonulást követelnek. A Fekete Szeptember először déli határidőt tűzött ki, majd 13, 15, végül 17 óráig hosszabbította meg ultimátumát, s a túszok legyilkolásával fenyegetőzött.

A németek felvették a kapcsolatot az izraeli kormánnyal, amely megtagadta a követelések teljesítését. A terroristák ezután repülőgépet követeltek a nyugatnémet kormánytól a túszok elszállítására. A kormány válságstábot állított fel, Gustaw Heinemann államfő nyilatkozatában elítélte mindazokat az országokat, amelyek támogatják a terrorizmust.

A rendőrség speciális egységei körülvették az olimpiai falut, a Hans-Dietrich Genscher belügyminiszter vezette kormánydelegáció a helyszínen tárgyalt. A ház ostromát, mint a túszok bántódása nélkül kivihetetlent, elvetették. Este fél 9-kor megállapodás született a nyugatnémet hatóságok és a palesztinok között. Tíz órakor a terroristák, valamint a bekötött szemű, megkötözött túszok elhagyták az olimpiai falut, majd két helikopterrel átmentek a fürstenfeldbrucki katonai repülőtérre.

Itt a Lufthansa légitársaság Boeing típusú gépe várt rájuk, hogy elszállítsa őket valamelyik arab országba. A rendőrség csak későn fedezte fel, hogy nem öt, hanem nyolc fegyveressel van dolga, így nem áll rendelkezésére elegendő mesterlövész a tervezett túszmentő akcióhoz.

Amikor fél 11-kor a helikopterek leszálltak a repülőtéren, kialudtak a reflektorok és a német rendőrség mesterlövészei tüzet nyitottak a merénylőkre. Fél 12-kor a német televízió azt a téves hírt jelentette be, hogy minden túsz megmenekült, a terroristák halottak. A lövöldözés azonban egy órával később, már szeptember 6-án éjjel fél 1-kor újrakezdődött. Az egyik helikoptert, amelyben a túszok tartózkodtak, egy terrorista kézigránáttal felrobbantotta, a másikban lévő túszokat az egyik túlélő terrorista lőtte le. A balul sikerült akcióban az összes túsz életét vesztette, de a tűzharcban öt arab támadó és egy német rendőr is meghalt, három terroristát elfogtak. Az összesített veszteséglistán tizenegy izraeli sportoló, egy rendőr és öt támadó szerepelt.

Amikor ismertté vált, hogy az olimpiai faluban két halott van, Mark Spitz, az amerikai zsidó úszó, aki hét aranyérmet nyert, védőőrizetet követelt, majd másnap menekülésszerűen elhagyta az olimpia városát. A versenyeket egy napra felfüggesztették, majd a NOB határozata alapján folytatták. A gyászünnepségen Avery Brundage, a NOB 85 éves elnöke ezt mondta: "The Games must go on - a játékoknak folytatódniuk kell! Nem engedhetjük meg, hogy egy maroknyi terrorista megsemmisítse a nemzetközi együttműködés és jó szándék eme alapkövét."

A történet utóéletéhez tartozik, hogy a három foglyul ejtett terroristát később egy Lufthansa-gép eltérítését követően a nyugatnémet hatóságok elengedték, a szabadságot mégsem élvezhették sokáig. Izraelben egy különleges egységet állítottak fel, amelynek feladata a merénylet kiterveléséért és végrehajtásáért felelősök kilétének tisztázása, megtalálása és likvidálása volt. A listán szereplő 11 ember közül nyolcat meggyilkoltak, egy természetes okok miatt halt meg, a maradék kettő szintén erőszakos módon vesztette életét, de nem biztos, hogy izraeli ügynökök voltak a tettesek.