A Déli-sarkvidék rejti a régészet jövőjét
2008. március 12. 13:00
Közhelynek számít, hogy a régészet a tegnappal kezdődik, de mára ez a tudományág olyan helyekre is kiterjesztette hatókörét, ahol az anyagi kultúra eddig csak kis szerepet játszott.
Korábban
A fókavadászat a 18. század végén kezdődött, miután 1777-ben megjelent James Cook kapitány útibeszámolója, amelyben a Dél-Georgia felfedezéséről, és az ottani hatalmas fókaállományról is szó esett. Az angol és amerikai fókavadászok ellepték az itteni fókatelepeket. Fabotokkal és vashegyű lándzsákkal irtották az állatokat. Az emberek egyszerű sátrakban laktak, amelyek nyomai még ma is megtalálhatók Dél-Georgián. A fókaprémeket Kínába szállították, ahol ruhákat készítettek belőlük: csak 1800-1801-ben a New York-i Aspasia nevű hajó 51 ezer prémet vitt a fedélzetén.
1904-ben a norvégok egy bálnavadász-állomást hoztak létre, ahonnan egészen a Deception Island-ig terjeszkedtek. A Hektor állomás házai, olajtartályai és kazánjai is megmaradtak. A második világháború idején itt volt az angolok titkos Tabarin-hadműveletének bázisa is. 1944-ben ez lett az első tudományos állomás a Déli-sarkvidéken. Az 1969-es vulkáni aktivitás aztán iszappal borította az épületek és leletek nagy részét, köztük a bálnavadász-temetőt, létrehozva az antarktiszi Pompejit.
A Ross-szigetnél találhatók Shackleton és Scott expedíciójának kunyhói. Semmi sem maradt azonban abból az ideiglenes táborból, ahol 1916-ban Shackleton embereinek sikerült 105 napig kitartaniuk mindössze két felfordított csónak alatt. A megmentésükre siető chilei Louis Prado tiszteletére emlékművet állítottak. A Petermann-szigeten lévő kereszt az Angol Antarktiszi Kutatóprogram (British Antarctic Survey) három tagjának állít emléket, akik 1982-ben eltűntek a sarki jég alatt.
A tudományos kutatás kora jelentős mennyiségű emberi alkotást hozott a térségbe: a kutatóállomások többsége fél évszázaddal ezelőtt épült. A Déli-sarkon található amerikai kutatóállomás a legjelentősebb emberi alkotás a fagyott kontinensen. A turisták egyre növekvő áradata itt is újabb tárgyi leleteket hagy maga után: a Jougla Point-nál egy bálnacsontvázat állítottak fel, hogy a látogatók fényképeket készíthessenek róla, a közeli Port Lockroynál lévő egykori angol kutatóállomást pedig múzeummá alakították.
Bár nem valószínű, hogy az Antarktiszt a többi kontinenshez hasonlóan gyarmatosítják, de mára itt is gyerekek születnek, és halottak nyugszanak a mozgó jég alatt, valamint az ipar és a kutatóközpontok is nyomokat hagynak maguk után. A régészet ugyan még nem vetette be minden eszközét, de a helyi régészek már megkezdték munkájukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Tudta-e, hogy...?
- 10 meglepő tény a vasút történetéből
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
- 10 érdekes tény a Szent Koronáról
- 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
- Tíz tény Jackie Kennedy-ről
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.