Puccsal vették át a hatalmat a csehszlovák kommunisták
2008. február 25. 17:00
A kommunista történetírásban "februári fordulatként" emlegették a hatvan éve, 1948. február 25-én történteket, amikor a Csehszlovák Kommunista Párt átvette a hatalmat.
Korábban
1947 végére pattanásig feszült a belpolitikai helyzet: az ország szovjet nyomásra nem vehetett részt a Marshall-segélyről rendezett konferencián, a rossz termés miatt ellátási nehézségek léptek fel, mindennaposak voltak a koalíciós partnerek közti viták. Andrej Zsdanov, a szovjet ideológiai élet egyik irányítója 1947 szeptemberében, a Kommunista Tájékoztató Iroda (Kominform) alakuló ülésén a világ két részre szakadását fejtegetve megállapította: a munkásosztálynak minden kelet-európai államban sikerült a burzsoázia fölé kerekednie, kivéve, Csehszlovákiát.
Ezek után Gottwald nem várta meg a májusra kitűzött választásokat, dolgozni kezdett a hatalom mielőbbi megragadásán. A rendőrségnél tisztogatások kezdődtek, elbocsátották a "nem kommunista elemeket", hogy a CSKP végrehajtó eszközévé tegyék a biztonsági apparátust.
Február 20-án a kormány 12 polgári tagja lemondott, így akarva kikényszeríteni Gottwald távozását és új kabinet megalakulását. Várakozásukkal ellentétben azonban a két szociáldemokrata miniszter helyén maradt, így a kormány alkotmányjogilag működőképes maradt. A kommunisták tüntetéseket, szerveztek, felfegyverzett milicistákat küldtek az utcára, s megakadályozták, hogy a miniszterek bejussanak hivatalukba.
A szociáldemokrata pártban a kommunistákkal együttműködésre kész szárny kerekedett felül, s február 25-én a szociáldemokrata miniszterek támogatásukról biztosították Gottwaldot. Ezek után Benes elnök elfogadta a "reakciós" miniszterek lemondását, s új kabinetet nevezett ki, amelyben már a kommunisták játszották a vezető szerepet.
Az új, nevében még koalíciós kormány tisztogatásokba kezdett, végrehajtotta az államosításokat, a földosztást. A május 30-i választáson a kommunista vezetésű, gyakorlatilag vetélytárs nélkül induló Nemzeti Front elsöprő győzelmet aratott. Benes elnök megtagadta az új alaptörvény aláírását és június 7-én lemondott, utóda Klement Gottwald lett.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 2024.11.22.
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 2024.11.22.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 2024.11.22.