A hunok ellen védett az iráni nagy fal

Az Irán északnyugati részén található Gorgan nagy fala néven ismert hatalmas határvonal közel 30 kiválóan megépített erődből, egy vízvezetékből és gondosan megépített csatornahálózatokból állt - fedezték fel az iráni és az Edinburgh-i és Durhami Egyetem régészei. A Vörös kígyó néven is ismert fal azért is egyedülálló, mert egykorúsága miatt idősebb a kínai nagy falnál, és hosszabb, mint Hadrianus és Antoninus fala együttesen.

Egész mostanáig azonban senki nem tudta, hogy a védelmi vonalat ki építtethette. Az elméletek Nagy Sándortól az i.sz. 6. században élt I. Khoszroész perzsa királyig terjedtek, a legtöbb tudós az i.e. 2-1. századi építés mellett tette le a voksát. A régészeti felfedezések most mindenkit megleptek: ezek szerint a falat az i.sz. 5-6. században a Szászánida uralkodók építették. Az ókori világ egyik legkifinomultabb kultúráját létrehozó család a mai Iraktól egészen Oroszország déli részéig terjesztette ki hatalmát, és ők uralkodtak Közép-Ázsia és Pakisztán területén is.

A modern felmérések és műholdas vizsgálatok alapján kiderült, hogy az erődök túlzsúfoltak lehettek, és a legutóbbi ásatásokon talált rengeteg lelet egyben arra is rávilágított, hogy a határvidéken pezsgett az élet: a kutatók szerint csak a fal környékén 30 ezren élhettek. A régészek szerint a védvonal minden bizonnyal a fehér hunok ellen épülhetett.

Az Edinburgh-i Egyetem régésze, Eberhard Sauer szerint a kutatásuk szembeszáll a szokásos eurocentrikus világképpel. A korban a Nyugat-római Birodalom az összeomlás szélén állt, és a kelet-római rész is hatalmas nyomás alatt álltak, így a Szászánidák olyan építkezést hajtottak végre, amely akkor teljesen páratlannak számított. A perzsák több dimenzióban, a haderő, s szervezés és a mérnöki tudományok terén mindenben túlszárnyalták a rómaiakat.

A kutatás részletei a Current World Archaeology illetve a Iran, Journal of the British Institute of Persian Studies tudományos folyóiratok legújabb számaiban olvashatók.