Olvasókönyv készült a római freskókhoz
2008. február 19. 08:00
Az időnek a művészet eszközeivel történő ábrázolhatóságával foglalkozik legújabb művében Borhy László régész, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára.
Korábban
Ismertetése szerint az i.sz. 2. század végén, vagy a 3. század elején készült freskók egyedülálló jelképrendszerének, allegorikus nyelvezetének megfejtése nem várt összefüggésekre világított rá. Az elemzésekből kiderült, hogy egyrészt a képi ábrázolás mögött az egész ókori kultúra bújik meg, hiszen a mennyezetfestményen látható alakok, motívumok mondanivalója csakis a görög és latin írott források elemzése révén válik érthetővé.
"A freskók bepillantást engednek azok gondolatvilágába, akik megrendelték őket, s azon ismeretlen művészekébe is, akik kivitelezték. Külön varázsa van annak, hogy ezek az emberek milyen gondolatisággal közelítették meg az ókor filozófiai, vallástörténeti kérdéseit" - hangsúlyozta Szabó Miklós. Ismertetése szerint Borhy László könyvében a mennyezet- és boltozatfestészetet, valamint az ugyanezeken a felületeken elhelyezett mozaikokat veszi górcső alá. Az elemzés térben főként az egykori Római Birodalom területére, időben pedig elsősorban a római császárkorra terjed ki.
Ritoók Zsigmond akadémikus, az MTA Vallástudományi Bizottságának elnöke méltatásában Borhy László művét "olvasókönyvnek" nevezte, amelynek segítségével megfejthető a freskók üzenete. Mint kifejtette, a brigetói mennyezetfestményeken egy a térben igen nehezen jeleníthető dolgot, az időt, az idő fogalmát és múlását ábrázolták. Az antik művészek az időt "ciklikus valaminek" érzékelték, amely körforgásban létezik, s mindig ismétlődik.
"Ez érthető, hiszen a természet közelében élő, földművelődéssel foglalkozó emberek számára az idő az évszakok ismétlődésén, másrészt a csillagok állásán keresztül ragadható meg. Részben a Földön tapasztalható, részben az égen látható jelenségek mutatják a múló időt. Ez jelenik meg ezeken a freskókon is" - magyarázta Ritoók Zsigmond. Az akadémikus ismertetése szerint a freskókon a múló időt a négyszög és a kör jeleníti meg - az utóbbi, amely hol egy gyűrű, hol kígyó képében jelenik meg, az állandó körforgást mutatja. Az ókori brigetói művészek jelképrendszerében szerepelnek félig összehúzott függönyök is, amelyek azt jelzik, hogy mögöttük egy másik világ van.
"A brigetói mennyezetfestmények egy egységes rendszerbe illeszkedtek bele, egy olyan rendszerbe, amelynek az ókori világban sokfelé való meglétét Borhy László is kimutatja" - hangsúlyozta Ritoók Zsigmond. Mint az akadémikus rámutatott, a brigetói lelet a világ peremén lévő Pannóniát a Római Birodalom egészébe, annak a gondolatvilágába, annak a jelképrendszerébe illeszti be. Ritoók Zsigmond meggyőződése szerint Magyarország számára különösen érdekes, hogy a brigetói épületen keresztül megfoghatóan Pannónia akkortájt egy olyan nagy egységnek volt része, amilyen részének kívánná kétezer év múltán látni napjainkban az országot.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének
- Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
- A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot
- Fogolytársaival memorizáltatta legjobban sikerült verseit Recsken Faludy György
- Gyorsan kiérkeztek a mentőegységek a biatorbágyi merénylet helyszínére
- Több mint fél ezer rendházat számolt fel a Rákosi-rendszer
- Rabtársainak is megtanította verseit a recski munkatábort megjárt Faludy György
- A legnehezebb időkben is biztos támasza volt az erdélyi magyarságnak Márton Áron
- Ellenségei családtagjainak sem kegyelmezett a politikai tisztogatások idején Sztálin
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.