Felújítják Kőrösi Csoma Sándor kolostori szobáját
2008. január 28. 12:00
Várhatóan ez év tavaszán kezdődik meg Kőrösi Csoma Sándor Kelet-kutató egykori kolostori szobájának felújítása Indiában, a zanglai palotában.
Korábban
A tavasszal kezdődő örökségvédelmi munkálatok során a KÖSZ vezetői az elsődleges és részletes helyreállítási program elkészítését, a szakmai koordinálást és felügyeletet vállalták, míg az Angkor Alapítvány az önkéntesek munkájának szervezését, az adminisztrációs feladatok ellátását. A helyszíni felmérés alapján 2008 nyarán az épület további romlását kell megakadályozni és a legfelső szinten található helyiségek - a szentély és Kőrösi Csoma Sándor szobájának - födémét kell kijavítani, a tetőszigetelését kell megoldani - sorolta a két szervezet, amely őszre már az építészeti, geodéziai és statikai felmérést, a vályogfalak állapotának vizsgálatát, valamint a szentély megmaradt berendezésének, szobrainak felmérését tervezi.
Kőrösi Csoma Sándor 1784. április 4-én született a háromszéki Kőrös faluban, 15 évesen szolgadiákként került a nagyenyedi kollégiumba, ahol a magyar őstörténettel foglalkozott. 1818-ban elhatározta, hogy megvalósítja diákkori álmát: felkeresi az Ázsiában maradt magyarokat. 1819 őszén indult el gyalog, kevés pénzzel, és kalandos út után a Hindukus 3700 méter magas hágóján át ért el Kis-Tibetbe, Ladakba.
Miután az angol kormánymegbízott támogatást ígért neki a tibeti nyelv és irodalom kutatására, Zanszkár vidékére ment, s a zanglai lámakolostorban töltött két év alatt, 1823-1824-ben, nélkülözések között, 3x3 méteres szobájában, jakvajas teán élve feldolgozta az északi buddhista, lámaista irodalom több száz kötetes nagy műveit. Eredményeit a szakma nagy elismeréssel fogadta; 1830-ban a londoni Királyi Ázsia Társaság, 1833-ban a pesti Magyar Tudós Társaság fogadta tagjai közé.
A magyarok őshazája azonban nem hagyta nyugodni és 1842-ben, ismét gyalog útra kelt Tibet felé. Útközben megbetegedett és maláriában - mások szerint csupán a kimerültségtől - 1842. április 11-én Darjeelingben meghalt. Sírja ma is az Indiába látogató magyarok zarándokhelye.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap