Napóleon katonáinak csontjai Vilniusban

A tömegsírba kétezer embert temettek. Az oroszországi hadjárat idején Napóleon több tízezer fős sereget szállásolt el ebben a városban, és a katonák jó része sohasem tért vissza Franciaországba.

A történészek úgy tartják, egy év alatt legalább háromszázezer francia katona esett el az orosz birodalom elleni háborúban, és többségük itt, Vilniusban. A Vilniusi Egyetem kutatói összegyűjtötték, és alaposan megvizsgálták a csontokat. A gondosan lajstromozott leletek tanulmányozása ugyan még most is tart, de annyi azért kiderült, hogy a megtalált katonák legtöbbje nem halt erőszakos halált.

A tudósok a csontok szerkezetéből megállapították, hogy az áldozatok végzetét elsősorban a fagy és az éhínség okozta, no meg az annak következtében fellépő járványok, elsősorban a hastífusz és a kolera. Néhány katona koponyasérülései azonban kegyetlen kivégzésekről tanúskodnak. Ezeket a szerencsétleneket valószínűleg kozák zsoldosok gyilkolták meg.

A csontokon kívül természetesen számos tárgyi emlékek - például katonai csizmák - is előkerültek. A rajtuk lévő pántok, gombok és fűzők nemcsak a hadseregről, hanem a korabeli bőriparról is sok mindet elárulnak. A kutatók megvizsgálják és tartósítják az értékes leleteket.A lábbeliket például speciális sóoldatban helyezik el. A textíliából készült darabok pedig, vegytisztítás után alacsony páratartalmú, zárt vitrinbe kerülnek.

A tömegsírt jelenleg francia és litván kutatók együttesen tárják fel. Miután a lelőhelyről az összes maradványt elszállítják és rendszerezik, a katonákat egy régi vilniusi temetőben helyezik majd végső nyugalomra.

Napóleon idejében ide korábban is temetettek franciákat. Közülük sokan talán éppen a most megtalált katonák bajtársai lehettek. És bár az öreg temetőt ma már csupán műemlék jelleggel tartják fenn, valószínűleg érkeznek még ide további maradványok. A tudósok szerint ugyanis Vilnius környékén több tízezernyi francia csontjai porladnak a földben.

[origo]