A templomok falait is meghódította a lovagkirály

2007. szeptember 28. 15:00

A középkor legnépszerűbb magyar szentjének híres történetét templomaink falain is megfestették, a legújabb freskóciklus-változatot a legenda szülőföldjén, az erdélyi Homoródkarácsonyfalván találták meg. A Múlt-kor második évfolyamának negyedik adásából a misztikus freskó titkait ismerheti meg.

Korábban

India nemzeti kincse lett a magyar festőnő

Történelmi magazin a tévében

Kádár bűvös vadászatai, avagy elvtársi kalandok az erdőben

A Habsburgok visszatértek Budapestre

1068-ban Erdélyben, Kerlés mezején született meg a magyar lovagkor egyik leghíresebb legendája, mikor az ifjú László herceg a csatában megmentette a kun vitéztől az elrabolt magyar leányt. Hősies cselekedete királyok, lovagok példájává vált, a nép mondákban örökítette meg tetteit.

Halála után közel száz évvel, 1192-ben már szentté avatták, csodák sora kapcsolódik nevéhez. Nem véletlen hát, hogy a lovagkor eszményévé, királyok példaképévé vált. A magyar katonák évszázadokon át, még a második világháborúban is segítségül hívták. Legendáit nemcsak a krónikákból ismerhetjük, például az egyik leghíresebb hőstettét, az 1068-as leánymentést középkori templomainkban is megfestették, a freskóciklus Európában egyedülálló módon állít emléket egy király hőstettéről.

A műsor második felében Budapest gyomrában kalandozunk: titkos járat a Duna alatt elektromos vezetékekkel, harcálláspont a hegy gyomrában, fürdőalagút a mélyben - megannyi ismeretlen hely az ismert budapesti nevezetességek alatt. A megszállott lokálpatriótáknak jó ideje kedves időtöltése, hogy felfedezik a közelmúlt egykori ipari üzemeit, föld alatti objektumait. A Lágymányosi híd vonalában a Duna alatt húzódó kábelalagutat 1990-ben ipari műemlékké nyilvánították. Története majd' 70 évre nyúlik vissza, ám csak másfél évtizede tud róla a nagyközönség.

A kábelalagúttól nem messze, a Gellérthegy természetes üregeiben viszont az ember hagyta ott a keze nyomát. A 1974 és 1980 között megépült víztározót viszonylag sokan ismerik, hiszen évente egyszer a nagyközönség előtt is nyitva áll. De vajon tudják-e, hogy a jellegzetes gellérthegyi sziluett mögött meghúzódik egy másik hegy, amelynek gyomrában az elmúlt évtizedek alatt szupertitkos katonai objektumok működtek?