Tiltott gyümölcs volt az erdélyi táncházmozgalom

Erdélyben először 1977-ben Kolozsvárott alakult táncház - idézte fel a kezdeteket az MTI-nek András Mihály, a Hargita Állami Székely Népi Együttes vezetője, a rendezvény egyik főszervezője. Mint mondta, ezt követően minden jelentősebb erdélyi városban gyülekeztek a népzenét és néptáncot kedvelő fiatalok, egymás után születtek az újabb és újabb táncházak.

"Főként a szórványvidéken éreztük fontosnak ezt a fajta együttlétet, ugyanis az ottaniaknak alkalmuk volt saját zenéjükre járni saját táncaikat, zenei anyanyelvük elsajátítása révén is megélni hovatartozásukat" - mondta András Mihály.

Egy idő után a kommunista állambiztonsági szervek is felfigyeltek a mozgalomra, veszélyesnek minősítve azt, a nyolcvanas évek végére lassan szinte mindenhol betiltották a táncházakat. Csakhogy a fiatalok még jobban élvezték az immár tiltott gyümölcsöt, közben egy egész nemzedék megszerette a népzenét, a népdalokat, a néptáncot, általában a népi kultúrát - emlékeztetett András.

A táncházmozgalom városon indult, az akkori városi fiatalok kezdték felfedezni gyökereiket, és figyelmük a rohamosan átalakuló falura irányult.  Megkezdődött egy értékmentési munka. Ennek eredményeként teljes erővel indult meg a népi kultúra tárgyi és szellemi termékeinek felkutatása, begyűjtése, rendszerezése és feldolgozása. Az együttes vezetője utalt arra a szemléletváltásra is, ami időközben a néptánc és a népzene színpadon való megjelenítésében mutatkozott. Az egykori Szovjetunióból indult irányzat hatását, azaz a feszített lábfejes előadásmódot felváltotta a hagyományos stílus.

Az elmúlt harminc év táncházmozgalmának a szakember szerint az az egyik legfontosabb hozadéka, hogy a városon újra felfedezett népi kultúra visszakerült eredeti környezetébe, a falura, a néptánc és a népzene már nemcsak iskolai ünnepségek "kelléke" vagy turistákat szórakoztató látványosság, hanem egy újabb nemzedék életformájának a része, önazonosságának egyik fontos hordozója.

A jubileumi rendezvénysorozatot szeptember 27-én, csütörtökön az erdélyi prímások tízedik találkozója nyitja meg, pénteken a Székelyföld első táncházi zenekara, a Barozda koncertezik vendégeivel, többek között Kallós Zoltán néprajzkutatóval és a Sebő Együttessel. Szeptember 28-án, szombaton egész napos program színhelye lesz Csíkszereda. Lesz vetítés a régi és a mai táncházról, kézműves kiállítás és vásár nyílik, a témához kötődő fotókiállítást szerveznek. Végül pedig nem marad el a hajnalig tartó táncházi mulatság sem.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)