Megkeresik a bábeli zűrzavar eredetét

A nyelvek állandóan változnak. Az emberek igényeiknek megfelelően új szavakat, kifejezéseket alkotnak, vagy kölcsönöznek más nyelvekből. Némely nyelv valamilyen okból gyorsabban fejlődik, mint más. Az olasz például sokkal közelebb áll a közös őshöz, a latinhoz, mint a francia. A litvánban viszont számos olyan szó található, amely szinte pontosan megegyezik a három és félezer évvel ezelőtt beszélt szanszkrittal. Némely nyelvcsalád tagjai, mint például az afroázsiai, tízezer évi különálló fejlődés után mindmáig sok közös kifejezést őriztek meg - olvasható a USA Today című amerikai napilapban.

Amikor még minden rendben ment

A cikk szerint "ötvenezer évvel ezelőtt váratlanul valami történt őseinkkel Afrikában". Ezt megelőzően az anatómiailag modern ember és a neandervölgyiek viselkedése között vajmi kevés különbség volt észlelhető: mindkét faj egyedei kőeszközöket használtak, s gesztusok, arcmimika, hangok segítségével kommunikáltak. Merrit Ruhlen, a Stanford Egyetem antropológusa szerint "szinte egyik napról a másikra az emberek sokkal jobb eszközöket kezdtek el készíteni, halottaikat vallásra emlékeztető külsőségek között helyezték végső nyugovóra, s sokkal több képzelőerőről tettek tanúbizonyságot, mint korábban".

Sok tudós szerint a modern emberi nyelv kialakulása okozta ezt a "nagy ugrást". A beszélt nyelv ugyanis absztrakt gondolkodásra és döntéshozatalra tette képessé az embereket. Mivel feltételezések szerint a nyelv egyszer alakult ki, mielőtt az emberek "kirajzottak" Afrikából, az egész emberiség valaha egy nyelvet beszélt.

Ezt a ősi nyelvet szeretné beazonosítani a Santa Fe-i Egyetem kutatócsoportja Murray Gell-Mann Nobel-díjas fizikussal az élen. Az Evolution of Human Languages (EHL - az Emberi nyelvek evolúciója) elnevezésű projekt keretében a világ összes nyelvének etimológiai adatbázisát hozzák létre. Az EHL kutatói megkísérlik rekonstruálni és összehasonlítani az ősi nyelveket, egyre közelebb kerülve ezzel az első beszélt nyelvhez.

A kutatók az első fázisban 12 szupercsaládba osztották a nyelveket. Közülük négyet - Eurázsia, Észak-Afrika, a Csendes-óceáni szigetek, valamint az amerikai kontinens nyelveinek többségét egyesítették az úgynevezett boreászi (északi) csoportba. Ez a ma beszélt nyelvek többségének az őse, amely mintegy 16 ezer éve alakult ki, amikor Észak-Amerika és Európa nagyobb részét jég borította.

S hogy miért a boreászi nyelvcsalád vált uralkodóvá? Az EHL-kutatók szerint mintegy 20 ezer évvel ezelőtt az utolsó nagy jégkorszak csúcsidőszakában veszett el a világ nyelvi sokszínűsége. Az előretörő jég egyre délebbre és délebbre kényszeríthette az embereket, "összekeverve" a nyelvcsoportokat. A későbbi történelmi korszakokban pedig csupán "néhány" nyelv fejlődött ki ebből a "keverékből" - a boreászi volt az egyik.

A projekt eközben éles vitákat váltott ki: egyes nyelvészek szerint ugyanis a történelmi nyelveket legfeljebb 8000 évre visszamenőleg lehet nyomon követni, oly nagy változáson estek át az idők folyamán. Többen a vizsgálati módszereket is kritizálták - a rekonstruált nyelvekben fellelt közös szavak ugyanis nem feltétlenül jelentenek rokonságot.

(Múlt-kor/MTI)