Pozitív példa lehet a világörökséggé vált szerb palota

Védelem a kincsvadászoktól

Az UNESCO július elején Wellingtonban (Új-Zéland) megtartott ülésén jelentették be, hogy a Zajecártól 11 km-re keletre fekvő történelmi emlék `Gamzigrad - Romuliana, Galerius palotája` néven kerül fel a listára. Az évtizedekig tartó rossz gazdálkodás után a császári palota végre méltó helyére kerülhet Szerbia és a Balkán turisztikai térképén.

Gaius Valerius Galerius Maximianus (297-311) császár, aki Diocletianus császár veje volt, palotáját apósa Splitben (Horvátország) épített rezidenciája közelében emeltette. Galerius Dacia Aureliana római provinciában született, a palota pedig anyjáról, Romuláról kapta a nevét. A Romuliana 6,5 hektáron terül el, körben mintegy 20 toronyból álló védelmi rendszer szegélyezi. A falakon belül csarnokok, átriumok, fürdők, színes padlómozaikok, márványtáblák, bíborvörös gránitból és a Peloponnészoszi-félszigetről származó zöld porfírból készült szobrok maradványai találhatók.

Az építmény igazi szerepének megfejtése Dragoszlav Srejovic régész érdeme, aki az 1970-es évektől két évtizeden át próbálta meggyőzni a világot arról, hogy a Romuliana nem csupán egy "castrum" vagy katonai tábor, ahogy addig gondolták, hanem császári palota. Az áttörés 1984-ben következett be, amikor Srejovic egy feliratot talált a palota nevével: Felix Romuliana. 1993-ban pedig felfedeztek egy drága egyiptomi porfírból készült domborművet, amely a császár fejét ábrázolta. Srejovic egy évtizeddel ezelőtt meghalt, de munkáját a következő nemzedékekre hagyta.

Az UNESCO döntésével Szerbiának mostantól a történelmi emlékek védelmére, helyreállítására és megőrzésére vonatkozó nemzetközi szabályokat kell alkalmaznia a palotára. A Romuliana megőrzéséért és helyreállításáért felelős Branislava Stojkovic Pavelka szerint most az a legfontosabb feladat, hogy Zajecar lépéseket tegyen a terület biztosítása érdekében. Meg kell venni a palota körüli mintegy 10 hektáros területet, és meg kell óvni a helyszínt a kincsvadászok tevékenységétől.

1. Védelem a kincsvadászoktól
2. A szerb örökség nyomában