Brit titkosszolgálati akció volt Raszputyin meggyilkolása
2007. június 21. 12:00
A hírhedt orosz misztikust, Grigorij Raszputyint egy brit titkosszolgálati akció keretében gyilkolták meg, amelynek keretében II. Miklóst hatalmától megfosztva egy anglofil, biszexuális uralkodót ültettek volna a trónra.
Korábban
Három évvel ezelőtt a Múlt-koron is beszámoltunk arról az elméletről, amelyet Richard Cullen, a Scotland Yard visszavonult nyomozója és Andrew Cook történész mutattak be. Szerintük Raszputyint egy brit tikosügynök, Oswald Rayner, a The Daily Telegraph későbbi finnországi tudósítója ölhette meg. Az elmélet szerint a brit kormány azért likvidáltatta a misztikust, mert egyrészt attól féltek, hogy ráveheti a cári családot egy orosz-német fegyverszünetre. Másrészt attól is tartottak, hogy Raszputyin tettei könnyen forradalomhoz vezethetnek, amely szintén Oroszország háborús kiesését okozhatja.
Alexander Lebegyev orosz forgatókönyvíró és amatőr történész azonban nem állt meg ezen a ponton, és továbbszőtte a történetet. Szerinte ugyanis a merényletért az akkori brit miniszterelnök, David Lloyd George volt a felelős, aki a Gallipolinál elszenvedett tragikus vereség után döntött a cár likvidálásáról. Mindez azonban igen ellentmondásos, mert Lebegyev szerint az ANZAC támadása valójában nem a törökök, hanem az oroszok meggyengítésére, a Fekete-tenger orosz uralmának és a Balkánon betöltött szerepének felszámolására szolgált. Miután a hadjárat kudarcba fulladt, Lloyd George attól tartott, hogy a konfliktusban az oroszok csak megerősödhetnek, és hamarosan a török területeket is elfoglalhatják.
Kortárs párhuzam: |
Brit utasításra Dimitrij homoszexuális szeretője, Félix Juszupov herceg ekkor otthonába csalta Raszputyint, hogy meggyőzze arról: Alexandra és férje egyszerűen mondjanak le. A szerzetes ekkor még a kínzás ellenére is ellenállt, így a B terv lépett életbe. A britek ugyanis úgy gondolkodtak, hogy Raszputyin meggyilkolásával a cári család annyira meggyengülne, hogy könnyen lemondathatnák őket. Rayner akciója sikeres volt, ám a család mégsem mondott le.
A történet egy kicsit nyakatekertnek tűnik, de sokak szerint a nézők kedvelni fogják. Az orosz köztudatban ugyanis a mai napig igen élénken él annak emléke, hogy a britek mindig is politikai befolyást akartak szerezni az országban. A játszma pedig ma is folyik - emeli ki a Daily Telegraph, elég csak Litvinyenko mérgezési ügyére, és a Putyin elől Angliába menekült orosz milliárdosokra gondolni. A jelenleg cím nélküli könyv és tavasszal leforgatott film ezért igen komoly támogatást kapott az államtól és az ortodox egyháztól is, illetve II. Alekszej pátriárka engedélyt adott arra is, hogy egyik papja, Ivan Oklobisztin játssza el Raszputyint.
A propagandisztikus, nagyhatalmi függetlenséget hangsúlyozó film jövőre lesz látható a mozikban.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját tegnap
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén tegnap
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? tegnap
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... tegnap
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme tegnap
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? tegnap
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók tegnap
- 10 érdekesség a parfümök történetéről tegnap