2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A német légierő kísérletezett a világ első mártírvárosában

2007. április 25. 15:00

Védtelen célponton kísérleteztek

A modern háborúk első mártírvárosa lett 1937. április 26-án a Vizcayai-öböl partjához és a francia határhoz is közel fekvő védtelen település, ahol a bombázásnak akár kétezer polgári áldozata is lehetett. A drámai eseményről a világ George Steertől, a The Times és a The New York Times tudósítójától szerzett tudomást. `Vigyázzatok, ti is sorra kerültök` - figyelmeztette akkor a világot az angol újságíró.

A baszk település lerombolását monumentális festményen örökítette meg a spanyol származású francia festő, Pablo Picasso, a polgárháború borzalmait szimbolizáló, fő művének tekinthető Guernica-képen, amely a madridi köztársasági kormány felkérésére készült az 1937. évi párizsi világkiállítás spanyol pavilonja számára.

A spanyolországi tapasztalatok segítették kidolgozni a német "villámháborús" terveket. Jól vizsgáztak a később világhírűvé vált Messerschmitt Me-109-es vadászgépek. A németek Spanyolországban kísérletezték ki a zuhanóbombázás rendszereit, és az itt szerzett tapasztalatok alapján szerkesztették meg a Junkers-87-es gépet.

Később akadtak olyanok, akik másként ítélték meg a német terrorakciót. Az angol Richard Holmes szerkesztésében megjelent "A háborúk világtörténete" című munka például a hadászati bombázással foglalkozó fejezetében megjegyzi: a Luftwaffe Condor Légiójának a spanyolországi polgárháborúban szerzett tapasztalatai azt a téves benyomást keltették, hogy a kétmotoros repülőgépek nemcsak hatékony bombázók, hanem vadászfedezet nélkül is teljes biztonsággal repülhetnek nappal. "A hadászati bombázás félelmetes hatásába vetett hitet alátámasztotta Guernica elpusztítása a Condor Légió által l937. április 26-án: csakhogy ez a célpont védtelen volt, és a bombázás okozta mészárlás sokkalta inkább a pontatlanság, semmint a hadászati elképzelések gyakorlati bizonyítékaként szolgált" - olvasható a kötetben.

Franco tábornok és csapatai 1938-ban hatalmukba kerítették Spanyolország egész északi részét, a nyugati hatalmak pedig 1939. február 27-én elismerték Franco tábornok jogát a hatalomhoz. Franco pár nap múlva bevonulhatott Madridba, március 29-én deklarálhatta az antifasiszta köztársaság leverését. A megtorló kampánynak 1944-ig közel 200 ezer baloldali áldozata volt. A spanyol polgárháborúban legkevesebb 600 ezer ember vesztette életét, mintegy félmillióan menekültek el az országból.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pirityi Sándor)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár