Magyar rendezőnek köszönhetjük a Casablancát
2007. április 11. 17:00
Negyvenöt éve, 1962. április 10-én halt meg Kertész Mihály magyar születésű filmrendező, a sokak szerint minden idők legjobb filmjének tekintett Casablanca rendezője.
Korábban
Nem érdekelte a dán-stílus
Kertész Mihály 1888. december 24-én született, bár a dátum körül nagy a bizonytalanság - minél későbbi a forrás, annál korábbi az időpont, Kertész gyaníthatóan fiatalította magát. A Michael Curtiz néven világhírűvé vált Kertész Kaminer Manó családja nehéz körülmények között élt, ezért már tizennégy évesen kenyérkereső foglalkozás után nézett: egy vándorcirkuszhoz került, mint artista.Az így összegyűjtött pénzből fedezte színiakadémiai tanulmányait, diplomáját 1906-ban kapta meg. Pályafutását Pécsett kezdte, Szegeden folytatta, majd 1911-ben bonvivánnak szerződtette a Magyar Színházhoz Beöthy László. Ekkor már tisztában volt vele, hogy a színpad nem az ő világa. Inkább rendezni szeretett volna, de mindennél jobban érdekelte a film.
Önbizalommal telve állt a kamera mögé, és hamarosan a vezető rendezők sorába emelkedett. A magyar némafilmgyártás mindkét központjában, - Budapesten és Kolozsváron - kalandos filmek egész sorát készítette, de irodalmi forrásokból is gyakran merített. Jó érzékkel felismerte, hogy számára is rangot jelent, ha Bródy Sándor, Herczeg Ferenc és Molnár Ferenc sikeres műveit viszi vászonra.
A Bánk Bán filmváltozata nem csak a közönség, hanem a kritikusok elismerését is kivívta. 1912-1919 között több mint negyven filmet forgatott, mégis elégedetlen volt a hazai lehetőségekkel. Olyan nagyszabású, kosztümös filmek készítéséről ábrándozott, mint a Quo Vadis. Az 1919-es kommün idején személyesen lépett fel különféle propaganda-műsorokban, elkészítette a Jön az öcsém című agitációs filmet, majd meglepő hirtelenséggel elhagyta az országot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Miniszteri kinevezésének napján tartóztatták le hazaárulás vádjával Maléter Pált
- Menlevelekkel segítette 1944-ben az üldözött zsidókat Bibó István
- Tanú akart lenni Maléter Pál özvegye, Gyenes Judith
- Kalandos módon, eltérített repülőgéppel disszidáltak a magyar fiatalok 1956-ban
- Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban
- Az ártatlanul elítélt '56-os mártírra, Brusznyai Árpádra emlékeztek
- A Párt és a forradalom között egyensúlyozva igyekezett konszenzust találni Nagy Imre
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.