2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Időleges demokráciát hozott a második orosz forradalom

2007. március 12. 15:30

Kilencven éve, 1917. március 12-én a hetek óta tartó sztrájkhullámot és tüntetéseket követően győzött a polgári forradalom Oroszországban.

Európa perifériáján

A forradalom társadalmi és gazdasági előzményei rendkívül változatos képet mutatnak. Az orosz birodalom az 1910-es években évi öt százalékos gazdasági növekedést mutatott, de a tőke jelentős része külföldről (leginkább Franciaországból és Németországból) áramlott az országba, az orosz termelés nem volt életképes.

A polgári demokráciának a külföldi tőke túlsúlya miatt nem volt társadalmi bázisa, a liberális nemesség és a polgárság pedig csak elenyésző rétegét adta a hatalmas birodalom társadalmának. A kapitalizmus még oly csekély előretörése ezen felül a lakosság legnagyobb részét kitevő parasztságot érintette a legkevésbé. Oroszország a perifériára szorult, s bár az 1905-ös forradalom leverését követően II. Miklós engedélyezte a `félparlamentként` funkcionáló Duma további működését, a hatalomgyakorlás továbbra is önkényes volt.

II. Miklós nem sokkal lemondása után

A pártszerveződések csak a századfordulón kezdtek éledezni, az Oroszországi Szociáldemokrata és Munkáspárt (OSZDMP) mellett létrejött a parasztok érdekképviseletét ellátó Eszer Párt (CP), a liberális nemesség nézeteit az Alkotmányos Demokrata Párt (Kadet Párt), valamint az Október 17-e Szövetség (Oktobristák) képviselte.

A cári rendszert az 1905-ös forradalmat követő konszolidáció után egyre több kihívás érte, ám ezeket - ha kellett fegyverrel is - visszaverték. Ez történt például 1912-ben egy orosz-angol tulajdonú aranykitermelő társaság kelet-szibériai bányájánál is, amikor több mint kétszáz sztrájkolót lőttek agyon. A közelgő háborúra való készülődés viszont megkönnyítette a tiltakozások leverését és az ipari növekedés fenntartását.

Oroszország 1914 nyarán az antant oldalán lépett be az első világháborúba. A helyzet pikantériájára jellemző, hogy a gazdasági érdekek a háborúban is utat törtek maguknak: bár ellentétes oldalon harcoltak, az orosz-német gazdasági kapcsolatok egy része továbbra is fennmaradt. A háború orosz részről rengeteg emberáldozattal járt, és a belpolitikai helyzetre gyakorolt hatása is rendkívül súlyos volt. A gazdaságilag jelentős területek német megszállás alá kerültek, élelem- és nyersanyaghiány alakult ki, s mivel a munkásság és a parasztság jelentős része a fronton harcolt, a gazdaság még épen maradt részei is működésképtelenné váltak. Egy igen vékony réteg jelentősen megszedte magát, míg a társadalom jelentős része a háború előtti időknél is mélyebbre süllyedt.

1917-re az orosz társadalom teljesen kimerült, s egyre többen sürgettek változásokat. Az oktobristák és a kadetek Haladó (Progresszista) Blokkot hoztak létre a Dumában, de az alkotmányosság kiterjesztésére tett javaslataikat a cár mereven elutasította. Az OSZDMP Lenin vezette bolsevista szárnya (amely 1912-ben vált el a mensevikektől) viszont nem tartotta megreformálhatónak az önkényuralmi rendszert, és a munkásság és a parasztság összefogásában látta a megoldást.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár