Bulldózerek törték szét az Akhaimenidák gátját

Visszatérő témánk lett a Múlt-koron a Bolaghi-szurdok óriásgátja, amelynek építése kapcsán már korábban is sokan féltették a helyi kulturális örökséget. A tiltakozók legrosszabb rémképei sajnos beigazolódtak: a folyóhoz közel a bulldózerek tévedésből egy ókori vízmű egy részét is elhordták.

Az Akhaimenidák korában (i.e. 648-330) épült, így mára 2500 éves didehgani gát a világörökség részét képező Paszargadtól északra található, és azért készült, hogy a szezonális áradásoktól megvédje a környező települések lakóit. Mohammad Dzsafar Malekzadeh, a helyi vízügyi hatóság vezetője szerint a gátat a kor legmagasabb szintű technológiáival építették, amely egyedülállóvá tette az egész világon.

Az építmény földből épült, amelyet különleges, nagyméretű kőlapokkal - méghozzá olyanokkal, amit máshol nem is látni Iránban - fedtek le. Mivel a környéken nincs sok mezőgazdasági földterület, így a gát építésének fő célja az áradások kontrollálása és egy víztározó építése lehetett - állítja Malekzadeh.

A gát pusztulásával az ókori gátépítési technikák egyik legszemléletesebb példája veszett oda, bár a régészek abban reménykednek, hogy annak megmaradt darabjai is sokat segíthetnek a tudósoknak. A helyzet komolyságát növeli, hogy az ókori gátat csak nemrég, a környéken zajló munkálatok megkezdése előtt fedezték fel a régészek. Bár korábbi felmérésekben már feltüntették, annak szakszerű vizsgálatára egészen mostanáig nem került sor.

Az ókori birodalmak több gátat is építettek a környéken a folyók vízszintjének szabályozására, ezek legjelesebb darabja a Dreiosz által emeltetett marvdashti gát. A didehgani gát károsodása kapcsán az örökségvédők újra felhívták a figyelmet: nem hagyják a nyugati országok, hogy a monstre gátépítés hasonló rombolásokkal járjon.