Nem örül a népszerűségnek Idi Amin családja

A filmet múlt héten mutatták be Ugandában, és a díszbemutatón részt vett a film főszereplője, Forest Whitaker is. A lapok azonban a látogatás kapcsán kiemelték, hogy a film kínai kalóz DVD-ken már hetekkel korábban elárasztotta az országot, és azt nagy sikerrel vetítették a főváros, Kampala bádogtetős filmszínházaiban.



A fikciós elemekkel dúsított film a diktátor és egy fiatal skót orvos kitalált kapcsolatán keresztül mutatja be a vérengzés éveit. A helyi történészek azonban nagy lelkesedéssel fogadták az alkotást,Henry Kyemba, a Vér állama (State of Blood) című 1977-es könyv szerzője  film által képviselt megközelítést méltatta a bemutatón. Nem voltak azonban ennyire lelkesek az Amin család Ugandában élő tagjai, akik sértve érzik magukat amiatt, hogy nem hívták meg őket a vetítésre. A New York Times beszámolója szerint viszont a meghívás esetén sem mentek volna el a vetítésre, mivel a film szerintük több ponton sértő és megalázó, és Whitaker egyáltalán nem hasonlít az egykori családfőre.

Az egykori ugandai diktátor, Idi Amin fia ezzel párhuzamosan megtörte családja több mint 20 éve tartó hallgatását, és a film kapcsán apja emlékéről beszélt. Jaffar Amin szerint a film is több ponton eltorzítja apja emlékét, így egy olyan vizsgálóbizottság létrehozását sürgeti, amelynek feladata az apja uralma alatt elkövetett terrorcselekmények részletes kivizsgálása lenne. Szerinte ugyanis az apja elleni vádak legtöbbje csak rágalom, és a legnagyobb törvénysértés Idi Amin elűzése volt. A jelenleg reklámokat szinkronizáló Jaffar könyvet is ír apjáról, amelyben szeretné bebizonyítani, hogy nem az a kegyetlen diktátor volt, akinek a legtöbb ember hiszi.

Az ugandaiak már nem ilyen megbocsátóak: ők történelmükből ezt a korszakot szeretnék a leginkább kitörölni, és sokan attól tartanak, hogy a film alapján világszerte negatív kép alakulhat ki az országról. Arra azonban igazán büszkék, hogy az országuk történelmét bemutató alkotás ekkora visszhangot kapott, és minden bizonnyal a főszereplő viheti majd haza az arany szobrocskát vasárnap este. Ugandának pedig szintén semmi félnivalója: az Amin távozása óta eltelt időszakban Afrika egyik legbiztonságosabb és leggyorsabban fejlődő állama lett.

Idi Amin egy ugandai varázslónő gyerekeként 1925-ben, Kobokoban látta meg a napvilágot. Fiatalemberként a közép-afrikai ország brit alapítású hadseregében lett tiszt. A második világháborúban a szövetségesek oldalán szolgált az ázsiai fronton. Uganda 1962-es függetlenné válása után az ország hadseregének főtisztje, majd 1966-ban főparancsnoka lett. Öt évvel később katonai puccsal buktatta meg Milton Obote elnököt és magát nevezte ki az ország örökös elnökének. Nyolc évig tartó uralma alatt 3-500 ezer embert végeztek ki a közép-afrikai országban politikai okokból, és 70 ezren pedig elmenekültek. Politikai ellenfeleit sokszor a krokodilok elé vetette, vagy személyesen verte őket agyon egy kalapáccsal.

Amin uralma idején az ország gazdasága és társadalma összeomlott. Az Egyesült Államok 1972-ben leállította az országba irányuló segélyeit, tiltakozásul Amin nyílt rémuralma ellen. Rendszerét végül a tanzániai hadsereg és az ugandai ellenzék döntötte meg 1979-ben. A diktátor családja az ugandaiak bosszúja elől az 1970-es évek végén először Líbiába, majd Irakba menekült, végül azonban a szaúdi kormány adott neki menedékjogot azzal a feltétellel, hogy nem politizál soha többé. 2003-ban hunyt el, 78 éves korában.