2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hétvégi várkalauz: Kőszeg

2007. február 16. 14:00

Kőszeg városában a zegzugos utcákon barangolva előbb-utóbb elérkezünk a középkori várhoz, melynek mohos várfalai sok évszázadnak voltak tanúi.

Az oklevelek szerint II. Géza adományozta a vidéket a németajkú Wolfer és Hedrik (Henrik) testvérpárnak, akik fegyveres kíséretükkel itt telepedtek le, megalapítván a Gyöngyös patak menti települést. Kőszeg első vára az Óvár (Óház) a hegyek között létesült - valószínűleg még a tatárjárás előtti időszakban, - mert egy 1241 áprilisában kelt oklevél szerint II. Frigyes osztrák herceg fegyveresei ostrommal foglalták el.

Légifotók a várról a Civertan oldalán

A mongol hadak elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 14. század elején kitört anarchikus belháborúban innen kormányozta dunántúli magántartományát a hatalmas Kőszegi nemzetség. Uralmukat csak Károly Róbert tudta megtörni, aki győzelme után jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben.

17. századi metszeten

Az osztrák betörések elleni védelmül fokozatosan kialakították a fejlett kézművesiparral és távolsági kereskedelemmel jelentős vagyont gyűjtő, főként németajkú polgárságot védelmező, tornyokkal tagolt városfalakat, az övező árkokba pedig a közeli Gyöngyös patak vizét vezették.

Az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán serege augusztus 10-én vette ostrom alá Kőszeget, melyet Jurisich Miklós várkapitány mintegy ezer fővel védelmezett. A huszonöt napos viadal során az oszmán hadak minden lehetséges eszközt bevetettek. A falak lövetése és megrohamozása mellett ostromtornyokat emeltek és alagutakat próbáltak fúrni, de ezt meghiúsította a vizenyős talaj és a védők vitézsége.

1746-os festményen

Végül Jurisich hozzájárult, hogy a tornyokra nyolc török zászlót tűzzenek ki, cserébe Ibrahim nagyvezir ezzel egyidőben megkezdte a visszavonulást. I. Ferdinánd király hősiességéért Jurisich Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. A sikeres védelem emlékére mai napig tartó hagyományként tizenegy órakor megkondulnak a város harangjai.

Nézegessen még több fotót a várról!

A szorgalmas polgárok miatt gazdag zsákmányt jelentő városkát még sokszor ostromolták és foglalták el különböző hadak, csak a Rákóczi-szabadságharc után indulhatott meg végre a békés fejlődés. Ennek azonban már gátat jelentettek a szűk városfalak, ezért nagy részüket lebontották. Maga a vár azonban épségben maradt. A szépen restaurált épületben Vármúzeum és Várszínház fogadja a messzi földről érkezőket.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!

Látogasson Kőszegre!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár