Márciusban válhat világörökségi jelöltté a komáromi erődrendszer
2007. február 2. 09:30
Márciusban derülhet ki, hogy világörökségi jelöltté válik-e a Komárom-Révkomárom erődrendszer - mondta el Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese az MTI-nek.
Korábban
A Komárom-Révkomárom erődrendszer közös kérelmét január 26-án nyújtotta be a két ország UNESCO-nagykövete Párizsban. A magyar és szlovák szakértők több éven át készítették a térképekkel, fotókkal és összehasonlító tanulmányokkal kiegészített terjedelmes jelölési dokumentációt. Fejérdy Tamást szerint az anyag `egy átlagon felüli tervezetet tükröz`, így jó esély van arra, a Komárom-Révkomárom erődrendszer 2008 nyarán felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára.
A komáromi erődrendszer kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott. A Duna jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt. A Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta. Az erőd földművei, épületei, belső terei, a megmaradt hadtechnikai objektumok és eszközök elmúlt korokat, védelmi műveleteket és támadói hadászati tetteket idéznek. Varga István, a komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemléki Ingatlanfejlesztési és Hasznosítási Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: 2000-ben vetette fel először, hogy a 100 ezer négyzetméteres területet egy "határon átnyúló, kulturális komplexummá alakítsák át", amelyet az UNESCO Világörökségi Bizottsága elé is felterjeszthetnének.
Magyarország 1985-ben csatlakozott "a világ kulturális és természeti örökségének védelméről" szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez. Magyarország jelenleg nyolc, közöttük egy-egy szomszédos országgal közösen jelölt helyszínnel szerepel a Világörökségi Listán. A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20