A kétkedő kémikus: 380 éve született Robert Boyle
2007. január 24. 16:00
Korábban
Megalapozta a modern kémiát
Boyle A kétkedő kémikus című, 1661-es művében megtámadta a négy elemre (a földre, levegőre, tűzre és vízre) vonatkozó arisztotelészi elméletet, s a Paracelsus által javasolt hármas: a só, kén és higany alapanyag voltát is. Ezek helyett kidolgozta az elsődleges részecskék fogalmát, miszerint a különböző anyagok ezen elsődleges részecskék számától, helyzetétől és mozgásától függően alakulnak ki, s minden természeti jelenség ezek szerveződése révén jön létre.Különbséget tett keverékek és vegyületek közt, megállapítva: az utóbbiak tulajdonságai erősen különbözhetnek alkotóelemeik sajátságaitól.
Tanulmányozta a fémek hevítése során fellépő oxidációt is, s Hooke-kal kimutatták: vákuumban nem égnek el az anyagok. Ő javasolt először indikátorokat a savak és lúgok megkülönböztetésére. Kutatta a fénytant, az elektromosságot, a hidrosztatikát és a hajszálcsövességet is.
1668-tól nővérével, Katherine-nel, Lady Ranelagh-gel lakott Londonban. Asszisztensei segítségével kísérletezett, részt vett a Royal Society munkájában és jótékonysági tevékenységet is folytatott. Nagy hírnévre tett szert, 1680-ban a Royal Society elnökévé választották, de ő elhárította e megtiszteltetést.
Hívő protestáns volt, fontosnak tartotta hite külföldi terjesztését, pénzt adott az Újszövetség ír és török nyelvre történő lefordítására. Teológiai nézeteit 1690-ban A keresztyén virtuóz című művében fejtette ki, a természet tanulmányozását vallási kötelességnek tekintve. A világot óraműszerű mechanizmusnak tekintette, melyet a Teremtő az idők kezdetén hozott mozgásba, s azóta működik. Jelenségeit a tudomány segítségével lehet kutatni, ám az emberi lelket ennél nemesebb s anyagtalan dolognak vélte. Végrendeletében alapítványt tett előadásokra és prédikációkra, melyek a keresztyén hit igazát bizonyítják.
Boyle 1691. december 30-án halt meg Londonban. A középkori skolasztika ellen, a tapasztalaton alapuló tudományért folyó küzdelem egyik vezetője volt, fellépett az alkimista nézetekkel szemben, a kémia alapjának a kísérleti módszert tekintette. Az anyag részecske természetéről vallott felfogása okán őt tekintjük a kémia modern elmélete előfutárának. Tőle származik a kémiai elem, az egyszerű és összetett test - anyag - fogalma. A kétkedő kémikus című művének 1661-es megjelenésétől számítják a modern kémia kezdetét.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma-Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap