Hétvégi várkalauz: Szabolcs

A régészek megállapításai szerint egykori építői a vaskos fatörzseket rácsos szerkezetű oszlopokba ácsolták, majd a térközeit agyagos földdel töltötték meg, külső oldalát tapasztották, így védekeztek felgyújtása ellen. Elsősorban védelmi szerepe lehetett az új erődítménynek, ahová háború idején behúzódhattak a környék lakosai.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

A 337x225x387 méteres szabálytalan háromszög alakú fa-föld várfalak mintegy 15-20 méter magasak lehettek, de az évszázadok alatt elkorhadt rögzítő gerendák miatt már a földtöltés megcsúszott, egy földgát alakját formázza, pedig eredetileg külső fala függőleges volt. Szabolcsot a 11. század elején István király a központosított államának legfontosabb hatalmi egységének, a vármegyék egyik központjául jelölte ki. Politikai szerepét mutatja, hogy itt tartotta meg nagyszámú egyházi és világi előkelő jelenlétében 1092-ben I. László azt a zsinatot, ahol megvitatták és elfogadták II. Orbán római pápa téziseit, majd ezt negyvenkét dekrétumba foglalva törvénybe iktatták.

Az ispánsági vár rekonstrukciós rajza

A régészeti adatok által is alátámasztott korabeli források szerint a szabolcsi várat többször is támadások érték az ország keleti részein zsákmányszerző hadjáratokban dúló úz és besenyő törzsek részéről. A 13. század első harmadára már annyi várföldet adományoztak el a királyok, hogy a királyi ispán politikai és gazdasági hatalma erősen lecsökkent. 1241-ben a közeli muhi mezőn véres vereséget szenvedett IV. Béla király hada, a győztes mongol lovasseregek megostromolták és elfoglalták a szabolcsi várat is, amit felgyújtottak.

Többé nem építették újjá, mert a hazatérő uralkodó inkább a kővárak építését szorgalmazta, amik a 14. század elejére átvették a kialakult nemesi vármegye irányítását is. A sorsára hagyott földfalakat az évszázados időjárás és esőzések alakították a napjainkban látható formájukra.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!