Hidegháborús lopakodó keresi a koreai atomkísérlet nyomait
2006. október 13. 12:30
Az Egyesült Államok hidegháborús fegyverarzenáljának egyik utolsó darabját is bevetették az elmúlt napokban, hogy ellenőrizzék, Észak-Korea tényleg végrehajtotta-e a bejelentett atomrobbantást.
Korábban
A nyugati hírszerzési források eddig nem találtak döntő bizonyítékot arra, hogy Észak-Koreában tényleg robbantottak-e pár nappal ezelőtt. A nagyerejű robbanás során ugyanis radioaktív sugárzásnak kéne az atmoszférába jutnia, hacsak a robbanó szerkezet nem olyan kicsi, hogy a föld alatt tudják tartani - derül ki a nyilatkozatokból. Ha a bomba a 15 kilotonnás hirosimaival egyenértékű lett volna - állítja az orosz hírszerzés-, akkor a sugárzás nyomai egy földalatti robbantás esetében is megjelentek volna az atmoszférában.
Izotóp után szimatol |
A robbantás óta az Egyesült Államok kémrepülőgépeket is küldött az ország fölé, illetve ellenőriznek minden kommunikációs csatornát. A felderítésben azonban hasznát veszik egy rég használt repülőnek is: a Constant Phoenix típusú gép az utolsó működőképes darab abból a légköri mintákat gyűjtő repülő-sorozatból, amelyeket Eisenhower még katonai főparancsnokként rendelt meg 1947. szeptember 16-án. A gépeket a hidegháború során azért építették, hogy a levegőből kísérjék figyelemmel és kémleljék ki az orosz atomkísérleteket. Egy ilyen repülő (a WB-50-es) észlelte például 1949 szeptemberében az első orosz atomrobbantás nyomait Alaszka és Japán között.
A most bevetett gép az 1965 decemberében futószalagra került WC-135-ös sorozatban készült. A gép neves rokonokkal bír: egy ilyen állapította meg például elsőként a 20 évvel ezelőtti csernobili katasztrófa pontos légköri kiterjedését is.
A mintavétel voltaképpen egyszerűnek is mondható: a repülő törzsében olyan különleges szűrőpapírok vannak, amelyek repülés közben megkötik a radioaktív izotópokat. Ezeket aztán földi laborokban elemzik.
Amerikai biztonságpolitikai szakértők a repülő érdemeinek méltatása mellett arról is beszámoltak, hogy a CIA titkos megállapodást kötött a hidegháborúban Kínával, amelynek alapján az amerikai szakértők Észak-Kínában tanulmányozhatták az orosz robbantások hatásait. Ha ez a megállapodás még létezik, állítják szakértők, akkor akár a szeizmikus vizsgálatok eredményéből is megállapíthatják majd, hogy mit sikerült Észak-Koreának elérnie.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap