Kiállítják a Györgyi-Giergl család három évszázadát

2006. október 5. 15:00

Az Építészet Hónapja keretében Művészgenerációk - A Györgyi-Giergl család három évszázada címmel nyílt kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. A kiállítás az Ausztriából az 1720-as években Pestre települt Giergl család történetén vezet végig, különös tekintettel az egymást követő generációk tagjainak kimagasló ipar- és képzőművészeti, építészeti, művészetszervező tevékenységére, illetve a család szerepvállalására a hazai kulturális és társadalmi életben.

Korábban

50 év divatja látható a Történeti Múzeumban

Konferencia: Családi képek a közösségi emlékezetben

20. századi családtörténet: találkozás 58 év után

Művészgenerációk a Történeti Múzeumban

A család őse a Tirolból Pestre érkezett Martin Giergl, nevét 1728-ban jegyezték be a pesti német szabócéh könyvébe. A leszármazottak első nemzedékei is ezt a mesterséget folytatták és nagy figyelmet fordítottak gyermekeik taníttatására. Giergl Alois (1793-1868) ezüstműves lett, a céh jelzőmestere, Giergl Ignaz pedig üvegműves. Alois fia Györgyi Giergl Alajos (1821-1863) néven lett ismert festőművész, aki a Bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatott tanulmányok után idehaza élet- és oltárképeivel, arisztokrata és polgár családok tagjairól festett portréival hívta fel magára a figyelmet. Ignaz fia, Giergl Henrik (1827-1871) a híres bécsi Lobmeyrnél tanult, műhelyét a zománcfestésű üvegedények előállítása terén országos viszonylatban legkiválóbbnak tartották. Ő életútját és fél Európát bejáró iparoslegényi vándorlását is megörökítette, írásai kötetbe foglalva jelentek meg.

A század második felében született nemzedék felsőfokú képzettséget szerzett. Henrik fia, Giergl Kálmán (1860-1954) korának legkiválóbb építészei közé tartozott. Korb Flórissal közösen készült fontosabb munkái az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló Klotild Paloták, a Zeneakadémia és a mai Luxus Áruház épülete a Vörösmaty téren. Részt vettek Hauszmann Alajos irányítása mellett a közelmúltban felújított New York palota tervezésében is. Alajos fiai közül Györgyi Géza (1851-1934) lett építész. Ő Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos munkatársaként végzett rangos tervezőmunkát a budai királyi palota, a Műegyetem K épülete és más középületek tervezésében. Györgyi Géza testvére, Györgyi Kálmán (1860-1930) mint az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője a századelő nagy iparművészeti fellendülésének volt eredményes alakítója.

Györgyi Kálmán fia, Györgyi Dénes (1886-1961) munkásságában a korszak stílusváltozásainak legjobb vonásait mutatja be, múzeumok, iskolák, több világkiállítás magyar pavilonja alkotójaként, az Iparművészeti Iskola, majd Főiskola tanáraként, majd igazgatójaként vált a 20. század első fele művészeti életének meghatározó alakjává.

A kiállítás a felsorolt kiváló alkotókon kívül további Giergl leszármazottak és olyan a házasság révén családtagokká váltak munkásságába is bepillantást enged, mint Marschalkó János szobrász művész (1819-1877) Marschalkó János unokája Marschalkó Béla építészmérnök (1884-1962), akinek nevezetessé vált alkotása többek közt, Ózd Altiszti és Munkás Olvasó Egyletének Székháza.

Bemutatásra kerül, Giergl Károly fiainak Jánosnak és Istvánnak kártyafestői tevékenysége. Az egyik első pesti fényképész is a család tagjai közül került ki, Goszleth István személyében. A kiállításon Goszleth Lajos építész tevékenységéről is ismereteket szerezhet a látogató. Pilvax Károly, a "közvélemény asztalának" helyet adó kávéház tulajdonosa, felesége Giergl Mária Terézia volt.

A kiállítás látogatható: 2006. október 5-2007. január 20-ig.
Helyszín: I. ker. Szt. György tér 2., Budavári Palota "E" épület

következő oldal 1 / 2