2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Konferencia: Családi képek a közösségi emlékezetben

2006. június 21. 11:45

Az utóbbi évtizedben a kulturális emlékezet egyik legizgalmasabb multi-, illetve interdiszciplináris kutatási terepe lett a családi képek vizsgálata.

Exponált emlék

Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozata az IAWIS-szal (International Association of Word and Image Studies) közösen a novemberi budapesti fotóhónaphoz kapcsolódva nemzetközi konferenciát szervez EXPONÁLT EMLÉK. CSALÁDI KÉPEK A MAGÁN ÉS A KÖZÖSSÉGI EMLÉKEZETBEN címmel. A konferencia neves nemzetközi - amerikai, holland, német - és magyar szakemberek közremuködésével jön létre. (Budapest, 2006. november 10-11.)

Az utóbbi évtizedben, a kulturális emlékezet egyik legizgalmasabb multi-, illetve interdiszciplináris kutatási terepe lett a családi képek vizsgálata. A kortárs kulturális diskurzusban a család igen erőteljes metafora, melynek történelmi, társadalmi és vizuális reprezentációja minduntalan a legkülönfélébb szociológiai, antropológiai, vallási és politikai szándékokkal, tartalmakkal telítődik. Történelmi események, sorsfordulók gyakran alapjaiban érintik a családok integritását, sorsát, s a családi fényképek, a család (ön)reprezentációi éppen ezért képesek olyan revelatív módon reflektálni a tágabb történelmi háttérre is.

Családi képek a kulturális emlékezetben: Losonczy Géza családjával 1956-ban

A rendszerváltás óta a múlt, a történelmi és kulturális emlékezet feldolgozása, értelmezése a magyar társadalom megkerülhetetlen feladata lett. Ez az egyre sürgetőbb feladat különösen aktuálissá vált a holokauszt 60. évfordulója után, valamint idén, az 1956-os forradalom 50. évfordulójának évében. E feladathoz szorosan hozzátartozik a történelem vizuális reprezentációjának vizsgálata, mely téma Magyarországon jóval kevesebb figyelmet kapott, mint amit, különösen egy képek által uralt világban, megérdemelne.

A téma a fotóművészeket, dokumentumfotósokat és filmkészítűket, fényképeket felhasználó művészeket, festőket, installációk, digitális műalkotások, kollázsok, montázsok, képregények készítőit, valamint kritikusokat, teoretikusokat, írókat hoz közös vizsgálódási terepre, akik egyébként olyan szerteágazó területeken tevékenykednek, mint az irodalom, történelem, vizuális kultúra, művészettörténet, szociológia, antropológia, pszichoanalízis, film és média, gender tanulmányok - hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük.

A 2006-os novemberi fotóhónaphoz kapcsolódva egy kétnapos, interdiszciplináris nemzetközi konferenciát, és ehhez kapcsolódó kiállításokat terveznek, melyek a családi képek témájára épülnek. E témakört elsosorban "szó és kép" kapcsolata szempontjából vizsgálnák meg, vagyis azt, ahogyan a családi fényképek a narratívák, mítoszok, ideológiák konstrukciójához kapcsolódnak. A közkeletű felfogás szerint, a képek a történeteket hivatottak illusztrálni, illetve hitelességüket bizonyítani, valójában azonban a kapcsolat összetettebb; a történetek gyakran maguk is képeket teremtenek, a képek pedig kontextust, értelmezést kívánnak, s akár több történet is kapcsolódhat ugyanahhoz a fényképhez. A vizsgálódások javasolt témái közé tartoznak a láthatóság, láthatatlanság, kontextus teremtés, manipuláció, kihagyás, értelmezés és ellenállás kérdései.

Egyéb lehetséges témák:

  • a magán- és a közösségi emlékezet találkozási pontjai (családtörténet, egy közösség történetei, nemzeti történelem, a holokauszt ábrázolása, forradalmak, köztük az 1956-os magyar forradaloméi, világháborúk, gyarmatosítások, rabszolgaság stb. képei)
  • életrajz, önéletrajz
  • memoárok
  • hivatalos és nem-hivatalos/alternatív történelmi narratívák
  • az ún. "reflektálatlan" vagy "spontán" amatőrfotók szembeállítása professzionális vagy művészi képekkel
  • dokumentum, dokumentáció (magán- és állami archívumok)
  • a banális, hétköznapi és a fennkölt találkozása a képeken
  • a sztereotip, személytelen, és személyes kapcsolata, átfedései
  • az album mint az elbeszélés egyik műfaja
  • a műtermi fotó mint az elbeszélés egyik műfaja
  • a technika hatása a hagyományos ábrázolásra (pl. polaroid, digitális fényképezőgép)

A kísérő kiállítás/ok olyan művészek műveiből áll/nak össze, akik munkáikban valódi családi fényképeket, vagy a családi képeket mint koncepciót használják. A konferenciához kapcsolódó kiállítások a Stúdió Galériában (kurátor: Erőss Nikolett), a dunaújvárosi Kortárs Muvészeti Intézetben (kurátor: Zólyom Franciska) és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében (kurátor: Lázár Eszter és Sturcz János) lesznek.

Koncepció: Bán Zsófia
Témafelelős: Turai Hedvig

Helyszín: Goethe Intézet, Budapest
Időpont: 2006. november 10-11.

A konferencián a 20 perces (maximum 12000 karakter) előadásokat rövid megbeszélések, viták követik, moderátor vezetésével. A konferencia nyilvános. A konferencia és a kiállítások anyagát egy kiadványban tervezik megjelentetni magyar és angol nyelven, 2007-ben.

A konferenciára jelentkezés módja: 1500-2000 karakter terjedelmű témajavaslattal elektronikusan a következő e-mail címre: [email protected]

Határidő: 2006. június 20.

A jelentkezés elfogadásáról e-mailben értesítenek, legkésőbb 2006. július 1-ig.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár