A mágikus orvostudomány mestere: 465 éve halt meg Paracelsus

A gyógyítás legmagasabb alapja a szeretet

Paracelsus különleges jelenség volt az orvoslás történetében, aki fittyet hányt a kánonra, a tekintélyekre, jelmondata is ez volt: `Ne légy más, ha önmagad is lehetsz!` A dolgok természetét saját vizsgálódásából akarta megérteni, nem a poros, hibáktól hemzsegő könyvekből. Úgy vélte, hogy a tudományok egymással összefüggenek, a természetben minden a Machina Mundi, a világ isteni terv alapján készült gépezetének része, így az ember maga is. Az orvosnak ezért - mondja Paracelsus -, a testet és a lelket együtt kell kezelnie, a gyógyítás alapja pedig csak a vallás lehet. Az igazi gyógyító egyszerre orvos, a szférák harmóniáját ismerő asztrológus, a lélek szükségleteit ismerő teológus és a test szükségleteit értő antropológus, továbbá alkimista és miszticista. Ő maga is foglalkozott mindezen tudományokkal, méghozzá meglepő eredménnyel.

A sokak által ma is sarlatánnak, kuruzslónak tartott, végtelenül hiú, lobbanékony és ellenszenves Paracelsus kezdte el az emberi testben lejátszódó kémiai folyamatok elemzését. Lerakta a gyógyszerkémia alapjait, mivel egyes betegségeket ásványokkal kezelt, ő alkalmazta elsőként a higanyt és az ópiumot gyógyszerként. Kortársai szemében csodás gyógyulásokat ért el módszerével, amely szerint "ami beteggé tesz valakit, az meg is gyógyítja" - azaz a homeopátiával kísérletezett. Úgy vélte, hogy a szellem ereje hatással van a betegre, annak gyógyulni vágyása a siker feltétele - ezt nevezzük manapság pszichoszomatikus gondolkodásnak. Mint írta: "ha az orvos azt hiszi, hogy ő az, aki gyógyít, önmagát ámítja." A gyógyulást a természetes erők hatásának tulajdonította, azaz a természetes gyógymód előfutára is volt.

Írásainak legnagyobb része életében nem jelent meg nyomtatásban, részben állandó vándorlásai miatt, részben mert a kiadók nem akartak szembeszállni a befolyásos orvosi kollégiumokkal. Mondanivalóját már a kortársak is nehezen hüvelyezték ki, hiszen a világos és tiszta latin helyett németül írt, amely nyelv akkoriban még nem volt alkalmas elvont fogalmak tárgyalására. Ehhez járult obskurus, bőbeszédű és a szavakat egyéni módon értelmező stílusa.

Paracelsus az orvostudomány nagy megújítója volt, aki tudta, hogy "az igazság gyűlöletet ébreszt", ő maga azonban - nem túl könnyű természete ellenére - úgy vélte, hogy a "a gyógyítás legmagasabb alapja a szeretet".

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)

1. Az orvostudomány Lutherje
2. A gyógyítás legmagasabb alapja a szeretet