Tömegsír titkait kutatják Finnországban
2006. szeptember 18. 15:00
Szakértők próbálják kideríteni, hogy finn dezertőrök, szovjet forradalmárok, vagy orosz hadifoglyok maradványai pihennek a föld alatt.
Korábban
Világháborús dezertőrök vagy polgárháborús áldozatok
Először 1971-ben bukkantak mintegy tíz különböző csontvázból származó emberi csontokra a szovjet határhoz közeli Lappeenranta település Huhtiniemi nevű kempingjének csatornázási munkái során, ám azok - a finn Országos Muzeológiai Intézet szakembere által végzett vizsgálat eredményeivel együtt - később rejtélyesen eltűntek. 2005-ben ugyan kiástak még néhány csontvázat, ám eddig nem sikerült meghatározni az elhunytak korát. Arról, hogy valójában kiknek a csontjai pihennek a turisták által kedvelt rét alatt, megoszlik a szakértők véleménye. Arponen a helyszínen
"1944 nyarán mintegy ezer finn katona dezertált, de egyikük sem ért haza. A lappeenratai legendák szerint itt földelték el őket egy nagy tömegsírban. Egyes hírek szerint 5-600 holttest is nyugszik a földben, de szerintem ez túlzás, számuk 50-100 lehet" - mondta Antti O. Arponen újságíró, aki úgy véli, titkos hadi törvényszék ítélt a szökevények ügyében, ám az erről szóló iratok elégtek.
"A második világháború után a helyi lakosok rothadó szagra panaszkodtak, ám az jöhetett az istállókból is. Az egész történet inkább a képzelet szüleménye" - hangoztatja Jukka Luoto, a Dél-Karéliai Múzeum alkalmazottja. "A dezertőrök kivégzését elrettentő céllal szándékosan kihirdették, miért kellett volna akkor titokban működnie a hadi törvényszéknek Lappeenrantában? A legtöbb szökevényt egyébként visszaküldték a frontra" - cáfolja Arponen vélekedését Jukka Lindstedt jogász.
Sokak szerint szovjet hadifoglyokat rejt a föld. A hadi iratok alapján ugyanis 1941 októbere és 1944 novembere között 1352 sebesült hadifogoly halt meg a lappeenrantai kórházban. Őket azonban néhány kilométerrel távolabb temették el.
A 2005-ben előkerült csontok a szakértők szerint sokkal inkább valószínűsítik az 1918-as dátumot és úgy vélik, hogy az orosz polgárháború több mint 30 ezer áldozata (köztük 25 ezer bolsevik) közül valók azok, akiknek földi maradványai e helyen nyugszanak.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20