Hétvégi várkalauz: Hollókő

Mint a legtöbb kővárunknak, a hollókőinek a históriája is az 1241-42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszakba nyúlik vissza. IV. Béla parancsára sorra emelték a földbirtokokkal rendelkező méltóságviselők és gazdagabb nemzetségek a védelemre alkalmas pontokon az új erődítményeiket. Így tett a környéket magáénak mondó Kacsics nemzetség is. Illés fia Péter várát már 1264-ben oklevél említi, tőle az örököseinek jutott, akik a 14. század elején kénytelenek meghódolni a hatalmát a Nógrád vármegyére kiterjesztő Csák Máté oligarcha előtt. Anjou Károly serege 1313-ban elfoglalta, adományként Szécsényi Tamás szerezte meg. Utódai a 15. század közepéig birtokolták, egészen a fiúágon való kihalásig.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

Ahogyan múltak az évszázadok, minden tulajdonos formált, építtetett az erősségen, fokozatosan bővült az eleinte csak egy ötszögletű öregtoronyból és azt övező pártázatos kőfalból álló vár, melynek udvarán lakó és gazdasági épületek sorakoztak. A várbeliek igényei miatt nagyobb területű alsóvárral bővítették ki, amihez egy falszoroson keresztül vezetett az út. A kisméretű kaputornyot felvonóhíd védelmezte, az előtte ásott mély farkasvermet feltárta a régészeti ásatás.

19. századi metszeten

A 16. században egyre közelebb jutottak a török hódítók a nógrádi várakhoz, melyek betagolódtak a Habsburg császár és király fennhatósága alatt lévő végvárrendszerbe. A hollókői lovas vitézek gyakran indultak megakadályozni a török és tatár martalócok rablótámadásait vagy éppen ők portyáztak a hódoltság alföldi területein. A sok harci cselekményből kiemelkedik az 1550-es esztendőben a bujáki vár alatti mezőn vívott párviadal. Ennek részvevői Kapitán György hollókői várparancsnok és a Szandavárt uraló Hubiár aga voltak, akik egy rab váltságdíján vesztek össze. A korszak híres "utazó riportere" Tinódi Lantos Sebestyén krónikájából ismerjük a részleteket: a kopjával majd tőrrel és buzogánnyal egymásnak támadó ellenfelek nem bírtak a másikkal, így kölcsönösen véres sebeket ejtve, mindkét vitéz a maga győzelmét bizonygatva hazavonult az övéivel.

A romok a felújítás előtt

Hollókő végzetét Ali budai pasa 1552-es hadjárata jelentette, amikor a hatalmas sereg közeledtére a csekély létszámú keresztény katona kardcsapás nélkül megfutott. A pogányok megszállták, egy 1564-es zsoldlista szerint Mohamed aga huszonnégy zsoldosával őrizte a falait. Visszafoglalására 1593 őszén került sor, amikor a hadászatilag fontos Fülek eleste után a török is harc nélkül feladta. A kicsiny végvárra alig fordítottak gondot, bár az országgyűlés többször is határozatban rendelte el romladozó falainak megerősítését. A parancsra kivonult környékbeli jobbágyság egy földbe ásott facölöpökből álló palánkot vont elé, de a korszerű hadviselésnek megfelelő, ágyúk számára alkalmas bástyákat nem emeltek. Így került sor a második török megszállásra 1663-ban, ami a Bécs városának felmentéséről a nógrádi területre vonuló Sobieski János lengyel király hadainak megérkezéséig, egészen 1683-ig tartott. A védők szabad elvonulás fejében feladták a posztjukat, ami ezzel végleg elveszítette a katonai jelentőségét.

Nézzen még több fotót Hollókőről!

A törökök kiűzése után a feleslegessé váló egykori végvárakat Habsburg Lipót császár és király parancsára sorban felrobbantották. Hollókőn erre nem 1701-ben került sor, sőt érdekes megemlíteni, hogy Koháry István földesúr parancsára kilenc szabad jogállású földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó ember költözött a várba, nehogy az egyre szaporodó bujdosók befészkeljék magukat belé. A Rákóczi-szabadságharcban nem játszott szerepet, ennek ellenére 1711-ben császári katonaság vonult fel, akik több helyen felrobbantották védműveket.

A következő évszázadokban aztán az időjárás viszontagságai és a környékbeli lakosság bontásai rombolták a maradványokat. További pusztulásának az 1966-tól megkezdett feltárási munkálatok állták az útját, melyeket Kozák Éva régész irányított. A napjainkban Hollókő várába látogató érdeklődő a belépőjegy megváltása ellenében végigbarangolhatja a restaurált középkori erősség falait, amiben kis vártörténeti kiállítás és panoptikum mutatja be az egykoron itt élt emberek mindennapjait.

Megközelíthetőség