Oroszlánok raboskodtak a középkori menazsériában

A királyi oroszlánok rejtélye

A királyi oroszlánok történetét majdnem hetven évvel később Hannah O'Regan, Liverpooli John Moores University környezettörténésze kezdte vizsgálni, miután Richard Sabin, a múzeum emlősökkel foglalkozó kurátora említést tett neki a várárokban összeszedett koponyákról. Vajon mit mesélnek az oroszlánok koponyacsontjai a királyi menazsériában eltöltött évekről? Állatkertek történetével is foglalkozó kutatóként valamint ragadozók csontjainak szakértőjeként Hannah O'Regan jól tudta, hogy a fogság rendszerint maradandó elváltozásokat hoz létre az állatok csontozatán. A fogvatartással járó körülmények, a szerényebb étrend és a normálistól eltérő viselkedésminták gyors kialakulása mind jelentős módon deformálják a csontvázat.

Oroszlánvadászat a középkorban Lapozgasson bestiáriumot!

A középkori állatkertek története nagyrészt ismeretlen, sőt a brit királyi menazsériának még a Toweren belüli helye is meglehetősen bizonytalan. A monarchia szimbólumaként tisztelt oroszlánok - a koponyacsontok tanúsága szerint - halálukkal elvesztették királyi státusukat, s egyenesen a 1276-ben épült, s a 19. században lebontott Oroszlán-torony nevű bástyát övező várárokba hajították őket. Még egy rendes szőnyeg sem maradt utánuk. A menazséria létezéséről csak a 16. század végéről származó adatot találtak: oxfordi régészek (Oxford Archaeological Unit) 1999-ben tárták fel egy 2X3 méteres ketrec alapjait. Méretük tehát éppen csak lehetővé tette, hogy az oroszlán leheveredjen, s feltehetőleg a középkori állatkertek körülményei sem lehettek jobbak a királyi állattartás körülményeinél.

1. Az állatok királyát csak a monarchia szimbólumaként tisztelték
2. A királyi oroszlánok rejtélye
3. Mit mesélnek az oroszlánok koponyacsontjai?