Bontás vagy rehabilitáció: újabb házak tűntek el a zsidónegyedben
2005. november 29. 18:01
A terület védetté nyilvánítása óta több önkormányzati tulajdonú épület eltűnt, mint például a klasszicista stílusú Kazinczy utca 9-es. Csalóka az egyetértés: bár látszólag minden fél a zsidónegyed rehabilitációját szorgalmazza, Belső-Erzsébetvárosban továbbra is bontják a műemlék épületeket - írja a Magyar Hírlap. Az Óvás! Egyesület az UNESCO-hoz fordul, a közérdek szerinte felülírhatja a befektetők anyagi érdekeit.
Korábban
Nagy riadalmat keltett Perczel Anna építész tavalyi helyzetértékelése, melyből kiderült: a régi pesti zsidónegyed egyharmada eltűnhet, ha érvényben marad a VII. kerület hatályos szabályozási terve. Az ekkor létrejött Óvás! Egyesület elérte ugyan, hogy az UNESCO világörökségi védelmét élvező Andrássy út védőzónájaként a zsidónegyed is területi védelmet kapjon, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) ez irányú határozata visszamenőleg nem érvényteleníthette a jogerős bontási engedélyeket. Azóta 51 belső-erzsébetvárosi épület kapott ideiglenes műemléki védelmet, az új kerületi szabályozási terv azonban még várat magára.
Perczel Anna, utalva arra, hogy a kerület illetékesei a terv szakhatósági egyeztetési folyamatába nem vonták be a civil szervezetként jelentkező Óvás!-t, elmondta: továbbra sem alakult ki szakmai kapcsolatuk az önkormányzattal.
Nem tétlenkedik a kerület önkormányzata sem: miközben az Óvás! minden lehetséges szálat megmozgat a további bontások megakadályozására, a kerület vezetése újabb, az egyesület szakmai álláspontját figyelmen kívül hagyó rehabilitációs programot indítana.
A terület védetté nyilvánítása óta több önkormányzati tulajdonú épületet eltűnt, mint például a klasszicista stílusú Kazinczy utca 9-es számú, de tervezik az Akácfa utca 61. alatt található, Pollack Mihály építette földszintes épület elbontását is. Az indoklás többnyire az, hogy míg jelentősebb állami támogatásra az életveszélyessé vált épületek felújításánál nem számíthatnak, addig a bontásra ítélt épületek lakóinak új otthont kell biztosítaniuk. A tapasztalat azt mutatja, ezzel az indokkal gyakran irodaépületeknek teremtenek csak helyet. A lakosságot viszont gyakran azzal tüzelik a rehabilitációt szorgalmazó civilek ellen, hogy az épületek műemlékké nyilvánítása a jelenlegi állapotukban konzerválná otthonaikat.
A teljes cikk a Magyar Hírlapban
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap