Felavatják az Árpád-hidat
2004. szeptember 13. 12:06
1950. november 7-én felavatták a budapesti Árpád hidat. A híd létesítéséről már 1908-ban törvény született, de az I. világháború, majd a Horthy Miklós (ma Petőfi) híd építése miatt elhalasztották. Általános terveit Széchy Károly és Sávoly Pál készítette. A hidat négy, párhuzamos övű, lemezes főtartóval tervezték, egy parti, egy az óbudai Dunaág feletti, egy hajógyári szigeti, három budai főág feletti, három pesti főág feletti és egy pesti parti nyílással. A margitszigeti műtárgy 90 m hosszú, az egész híd 928 méteres. A hidat eredetileg 27,6 m szélesre tervezték, 2x2 közúti és 2 villamos nyommal. Az építkezést 1939-ben kezdték el, 1943-ban a háború miatt abbahagyták, addigra a Buda felőli három nyílás és egy 20 m-es konzolos szakasz épült meg, teljes szélességben. 1948-ban folytatták a munkát, de csak két főtartó készült el, 11 m széles pályával, rajta a villamossínekkel, és 1-1 m széles járdával. Sztálin híd néven 1950. november 7-én adták át. A keskeny szerkezet egyre kevésbé felelt meg a forgalmi igényeknek, ezért az 1970-es években elhatározták a kiszélesítését. Az eredetivel szemben 2x3 közúti sávot terveztek, s a hidat ennek megfelelően alakították át. A két középső régi főtartó a villamospályát hordja, a közúti hidak egy-egy kétfőtartós szerkezeten nyugszanak. A teljes szélesség már 35,3 m, s a híd a korábbi pilléreken támaszkodik. Az átépítés 1980-84 között a Flórián tér korszerűsítésével együtt folyt, ahol két kétsávos közúti felüljáró épült. A teljes rendszert 1984. november 5-én adták át, az Árpád híd ezzel a főváros legnagyobb kapacitású dunai átkelőhelye lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Tragikus véget ért űrutazásával rekordot állított fel Lajka kutya
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét
- Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- A gyóntatószékben vallotta be az FBI-ügynök, hogy a szovjeteknek kémkedik
- Magyarországon a szabadságért, Amerikában az egységért harcolt Számwald Gyula tegnap
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula tegnap
- Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot tegnap
- A magyarországi hódítás volt I. Szulejmán szultán utolsó nagy vállalkozása tegnap
- Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt 2024.11.05.
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen 2024.11.05.
- Bővelkedett szokatlan választásokban az amerikai történelem 2024.11.05.