Kiállítják a magyar gyűjteményt Nyizsnyij-Novgorodban
2005. szeptember 5. 10:24
A nyizsnyij-novgorodi múzeumban szeptember utolsó előtti hetében nyílik az úgynevezett `magyar gyűjtemény` egy részét bemutató tárlat, éppen egy időben Mihail Fradkov orosz miniszterelnök budapesti látogatásával.
Korábban
Az egykori magyar zsidó gyűjtők tulajdonát képező festmények közül a jelenleg is a Volga parti városban lévő 34 alkotást mutatják be 17 olyan képpel együtt, amelyeket a moszkvai Grabar restaurálóközpontból kértek vissza a szeptember 23-án nyíló kiállításra - közölte Valentyina Krivova igazgató, aki hangsúlyozta, a három hónapig látható tárlaton csak meg akarja ismertetni a közönséggel a remekműveket anélkül, hogy befolyásolná a körülöttük folyó jogvitát.
Szovjet csapatok 1946-ban 150 festményt, grafikát és faszobrot raktak le Nyizsnyij-Novgorodban (az akkori Gorkijban) a sárospataki református kollégium ennél valamivel több könyvritkaságával együtt. Magyar művészettörténészek szerint mindezek a műkincsek közvetlenül budapesti bankok széfjeiből származtak, orosz kollégáik szerint viszont már német földről hozta el őket a második belorusz (fehérorosz) front. A kollekció körül csakhamar huzavona támadt: a moszkvai Puskin múzeum magához akarta vonni a képeket, de a taktikázó gorkijiak 1957-ben inkább restaurálásra küldték őket az ugyancsak moszkvai Grabar központba. A reformer Borisz Jelcin elnök Oroszországában, 1996-ban három tucat kép visszakerült Nyizsnyij-Novogorodba, de az öt legértékesebb festmény (köztük Francisco de Goya Karnevál című műve) ma is a Puskin múzeumban van. Időközben Leonyid Brezsnyev szovjet vezető 1972-ben 15, majd Jelcin 1992-ben két képet `visszaajándékozott` a magyaroknak.
Mindenesetre a hányatott sorsú képek visszaadását a (2000-ben átszerkesztett) orosz restitúciós törvény is előirányozza, a sárospataki könyvekkel együtt, mivel az egyházi szervezetek és a nácizmus áldozatai tulajdonával kivételt tesz volt ellenséges államok esetében is. Igaz, magángyűjtemények esetében a procedúra bonyolultabb, s a tulajdonjogok nehezebben bizonyathatók. A sárospataki könyvek egyébként 1960-ban a gorkiji múzeumból átkerültek városi Lenin könyvtárba.
A duma július elsején első olvasatban már elfogadta a sárospataki könyvek visszaadását, s még Mihail Fradkov orosz miniszterelnök szeptember 20-21-én esedékes budapesti látogatása előtt végleg jóváhagyhatja az erről szóló külön törvényt diplomáciai források szerint. A Lenin könyvtárban, amelyet kompenzáció illet meg a könyvek szakszerű tárolásáért, jelezték: kópiákat kívánnak készíteni a könyvekről, de ez megfelelő szkennerek és munkaerő híján hosszú hónapokig elhúzódhat.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
