2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Interneten a makói kis Jeruzsálem története

2005. szeptember 6. 10:00

A Dél-Alföldön élő zsidóság legjelentősebb közösségének történetét mutatja be a Makói Zsidó Honlap.

Híres makóiak

Pulitzer József
Makai Emil

Az Urbancsok Zsolt történész és Gleszer Norbert kultúrantropológus készítette Makói Zsidó Honlapon kultúrakutatói, helytörténeti, szociológiai értelmezéseken keresztül ismerhetjük meg az egykori és mai makói zsidó közösségeket.

A makói zsidóság múltja és jelene több szempontból különleges. Itt élt a Dél-Alföld egyik legnagyobb zsidó közössége. Arányuk 1920-ban az országos átlagot meghaladva 6,4% volt, nem véletlenül nevezték a várost "kis Jeruzsálem"- nek. Mind neológ közösség, mind ortodox felekezet működött Makón, sőt az ortodoxián belül jelen volt a hászid irányzat is. Nagyhírű, tudós rabbik vezették a közösségeket (pl. a neológ Kecskeméti Ármin és az ortodox Vorhand Mózes), és neves jesiva működött a városban. Ez a felekezeti sokszínűség keltette fel a fiatal kutatók érdeklődését is.

A makói zsidóság mintegy harmada túlélte a holokausztot, és sokan - főleg ortodoxok - választották új otthonuknak a várost. A hitélet folytatásához - úgy tűnt - adottak a feltételek, a zsidóság létszáma 1946-ra ezer fölé duzzadt. 1947-től azonban "új exodus" kezdődött, elsősorban az egyre kedvezőtlenebb politikai klíma, a mindvégig jelenlévő antiszemitizmus és az erős cionista propaganda miatt. A makói zsidóság lélekszáma drasztikusan csökkent.

Az itthon maradtak 1953-ban egy szombattartó szövetkezet (Béke Ktsz) alapítottak, a kisipar elsorvasztása után biztosítandó a megélhetésüket és vallási igényeiket. 1956-ban a szövetkezet tagjainak többsége emigrált. Ma már nem működik hitközség a városban, csupán három idős zsidó férfi él Makón. Az elszármazottakban - és leszármazottaikban - azonban máig él a makóiság tudata. Ennek a "virtuális közösségnek" több ezer tagja van. Külföldön "makói" ortodox zsidó közösségek alakultak - pl. Asdodban, Bnei Brakban, New Yorkban és Bécsben - amelyek tagjai a rendszerváltozás óta zarándokolnak egykori szülőföldjükre. Egyedülálló, hogy e találkozókra minden évben több százan érkeznek, hogy láthassák rabbijaik makói sírjait.

2002-ben felújították és újraavatták az ortodox zsinagógát, amelyben egy kettős női karzat és mellette egy felújításra váró mikve (rituális fürdő) is látható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár