2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

60 éve fejeződött be a második világháború

2005. szeptember 2. 09:57

Hatvan éve, 1945. szeptember 2-án írták alá a japán kapitulációt a tokiói kikötőben horgonyzó Missouri amerikai hadihajó fedélzetén.

Offenzívából defenzívába

A csendes-óceáni hadszíntéren 1941. december 7-én kezdődött a háború, amikor Japán meglepetésszerűen megtámadta a Pearl Harbor-i amerikai támaszpontot. A bombázás megbénította az amerikai flottát, így a japán erők szinte akadály nélkül nyomultak előre a Csendes-óceán északnyugati részén. Behatoltak Burmába, elfoglalták Szingapúrt, a Fülöp-szigeteket, Holland-Indiát, s már Ausztráliát fenyegették, birodalmukat Nagyobb Kelet-ázsiai Együtt-boldogulási Térnek nevezték. Amerika gazdasági erejével azonban nem bírtak: amíg ők 10 repülő-hordozó hajójuk mellé 18-at építettek a háború alatt, addig az Egyesült Államok 120-at. A japánok anyagi hátrányaikat fanatizmussal próbálták pótolni, s kegyetlen önfeláldozással harcoltak.

MacArthur fogadja a japán delegációt, 1945. szeptember 2.

60 éve kezdődött a Pétain-per
1945-ről rendezett konferenciát az 1956-os Intézet
Győztesek és vesztesek: hatvan éve ért véget a második világháború
60 éve halt meg Goebbels
60 éve kezdte meg rendszeres adását a Magyar Rádió
60 éve lett öngyilkos Adolf Hitler
60 éve értek véget a második világháború harcai Magyarországon
60 éve fejeződött be Budapest ostroma
60 éve süllyesztették el a Wilhelm Gustloffot
60 éve írták alá a magyar fegyverszüneti egyezményt
60 éve kezdődött a második világháború legnagyobb csatája
60 éve jött létre a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front
60 éve hozták létre az első gettót Budapesten
60 éve robbantották fel a Margit-hidat
60 éve lett öngyilkos Erwin Rommel
60 éve fellázadt a sobibori láger
Első győzelmeik után azonban sorra vereséget szenvedtek a kelet felől előrenyomuló Nimitz admirálistól a Midway-szigeteknél, a Karolinák-beli Truknál, a Mariana-csoport Saipan szigeténél, majd Guamnál. MacArthur tábornok csapatai a Korall-tengeren, Guadalcanalnál, majd a Bismarck-szigetnél arattak fontos győzelmet, s Új-Guineán és a Fülöp-szigeteken át törtek a japán főszigetek felé. Az amerikaiak a "szigetről szigetre ugrás" taktikáját követve az elfoglalt szigeteken repülőtereket építettek, és mentek tovább, maguk mögött hagyva a japán erőket - egyes katonák évekig bujkáltak a dzsungelben. 1945 áprilisban elérték és iszonyatos véráldozatok árán elfoglalták az anyaország előtti utolsó védővonalnak kiépített Okinavát.

A szövetséges hatalmak potsdami értekezletén 1945. július 26-án megerősítették, hogy Japántól feltétel nélküli megadást várnak, ám a japán vezetés nem válaszolt érdemben az ultimátumra. A további veszteségeket és a háború eléhúzódását elkerülni akaró amerikai vezetés 1945. augusztus 6-án beveti az atombombát Hirosima, majd 9-én Nagaszaki ellen, a robbanások majdnem 200 ezer ember életét követelik. Miután augusztus 8-án a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak, majd 9-én benyomult Mandzsúriába és Koreába, a japánok augusztus 10-én közölték megadási szándékukat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár