Vitatják a bayeux-i szőnyeg eredetét

1066. október 13-án Hastingsnél normandiai Vilmos legyőzte II. Harold angolszász király seregét. 1066 karácsonyán pedig már mint I. Hódító Vilmost koronázták királlyá. A francia-angol vetélkedés ezeréves története újabb epizódjához érkezett, ezúttal amerikai intervenció segítségével.

George Beech, a kalamazoo-i Western Michigan University középkori történelem tanára a 2005. júliusban megjelenő könyvében azt a tézist igyekszik bizonyítani, miszerint a szőnyeget Hódító Vilmos rendelte meg a Loire menti Saumur apátjától, akivel még 1064-es bretagne-i hadjárata során ismerkedett meg. A Vilmos névre hallgató saumuri apát a helyi kárpitos műhelyben készíttette el a szőnyeget.

A "bayeux-i szőnyeg" valójában egy színezett len szálakkal kihímzett 70 méter hosszú és 50 centi széles szalag. Történészek szerint a lenvásznon a hastingsi csata előkészületeit és lefolyását ábrázolták. A szőnyegen látható 626 ember, 202 ló, 55 kutya, 505 egyéb állat, 49 fa, 37 épület, és 41 hajó sajátos kompozíciós szabályok alapján megalkotott ábrázolása a középkori képnyelvre jellemző sztereotipizált alakok és gesztusok, jellegzetes testhelyzetek és méretviszonyok alapján készült.

A kutatók máig sem tudják biztosan, hogy mikor, miért, kinek készült a szőnyeg és azt sem, hogyan került a normandiai Bayeux-ba, ahol 1476-ban tűnt fel először.

Elisabeth Van-Houts cambridge-i történész szerint "a Kalamazoo elmélet túl messzire megy. Miért készíttetett volna Hódító Vilmos szőttest angliai bázisától távoli helyen? Ez eléggé valószínűtlen."

Határozott bizonyíték híján a leginkább hihető változat, hogy a bayeux-i szőnyeg Vilmos féltestvérének megrendelésére készült 1070 körül Canterburyben, miután Vilmos féltestvére ismeretlen okokból kiesett az akkor már "Hódító"-ként tisztelt Vilmos kegyeiből.