Teleki Pál vagy Ronald Reagan?

Szobrot Teleki Pálnak? A Wass Albert-szobor-vita Nem kímélik a Szabadság téri szovjet emlékművet Elhunyt Ronald Reagan

A legélesebben a MIÉP kelt ki a szoborállítás ellen. Az a véleményük ugyanis, hogy Budapesten ne állítsanak amerikai és angol elnököknek szobrot, amíg olyanok mint Teleki Pál vagy Wass Albert szobra nem állhat, vagy nem lehet megépíteni egy háborús emlékművet, mert turulmadár látható rajta. Reagant egyébként sem tartják nagy formátumú politikusnak, aki ráadásul nem tett sokat a magyarságért sem. Véleményük szerint az előző rendszer lebontásában legalább akkora szerepe volt Gorbacsovnak, mint neki. Így ha már valakik szerint szobrot érdemel, akkor csakis Gorbacsovval együtt. De még jobb lenne, ha egyiküknek sem lenne emlékműve a városban. Sokkal fontosabb volna, hogy visszakerüljön Prohászka Ottokár és Tormay Cecile szobra a Károlyi-kertbe, vagy Bartha Miklós szobra a Városligetbe. Így a MIÉP szerint Demszky Gábor ígérete alapján 2006-ig visszahelyezik a ligetbe a most raktárban pihenő Bartha-emléket. (Bartha Miklós a Magyar Életrajzi Lexikon szerint függetlenségi párti politikus, publicista. 1873-tól 1905-ig, haláláig függetlenségi párti országgyűlési képviselő, a szabadelvű párti kormányok heves nacionalista, antiszemita, lényegében konzervatív ellenzékének vezére.)

Szilágyi András, a Budapest Galéria köztéri képzőművészeti osztályának vezetője úgy emlékszik, a Bartha-mementó köztérre helyezését már a kilencvenes évek elején a galéria is felvetette (amikor például a Bandholz-emlékmű is visszakerült a Szabadság térre). Akkor a zuglói önkormányzat történészek véleményére hivatkozva elutasította ezt. Az osztályvezető reagált arra a megjegyzésre is, hogy a XII. kerületben nem lehet turulmadaras háborús emlékművet felállítani. Elmondta, nem a turulmadár ellen volt kifogásuk. Egyébként a politikai okokból elutasított köztéri szobrokat - hacsak nem esztétikai kifogás merül fel ellenük -, nem a galéria vétózza meg, hanem a főváros kulturális bizottsága vagy a közgyűlés. Az elmúlt négy évben több mint ötven személynek lett új szobra vagy domborműves emléktáblája a városban. Köztük olyan többé-kevésbé vitatott megítélésűeknek is, mint Tóth Ilona vagy Mansfeld Péter.

S kiket utasítottak el? A főváros döntése szerint nem kerülhetett Budapesten köztérre Teleki Pál egész alakos ülőszobra, de később Balatonbogláron, a katolikus templom udvarán mégis felállították. Wass Albert mellszobra a Vérmezőre került volna, ha a kulturális bizottság el nem utasítja. A műért később több vidéki település is jelentkezett, például az ásványvizéről híres Kékkút, de az adományozók továbbra is Budapesten szeretnének helyet találni neki. Egészen más okból, az ukrán kisebbség esztétikai kifogásai miatt nem látható az ukrán nemzeti költő, Sevcsenko szobra a Március 15. téren.

A közeljövőben várható Bajcsy-Zsilinszky Endre új emlékművének felállítása az Erzsébet téren. Talán ez is kiválthat politikai ellenérzéseket. Ám ez esetben a MIÉP-nek sincs kifogása, hiszen Bajcsy-Zsilinszkyt mint a nemzeti radikalizmus képviselőjét maguk is elődjüknek tekintik.

Megváltozott, átpolitizálódott a szoborrongálások jellege Budapesten. Míg korábban elsősorban az eladható színesfémért csonkították meg szobrokat, ma a politikai indíttatású szennyezések váltak gyakorivá. Rendszeres célpont volt az elmúlt néhány évben a Szabadság téri szovjet emlékmű, de Károlyi Mihály sem úszta meg festék nélkül és Churchill városligeti szobrát ötször öntötték le felállítása óta. Lefestették Medgyessy Ferenc és Kemal Atatürk mellszobrát, Anna Lindt emlékkövét, Klebelsberg Kunó emlékművét. Utóbbit tojásba injektált festékkel dobálták meg, ami új módszer a rongálások eszköztárában - sorolja Szilágyi András.

A cikk a Népszabadságban