115 éve született Ferenczy Béni és Noémi

Ferenczy Béni

Apjuk Ferenczy Károly, a nagybányai művésztelep vezető egyénisége, a 20. századi magyar festészet egyik meghatározó alakja volt. Anyjuk, Fialka Olga is jelentős festőművész, akárcsak első gyermekük, Valér.

Ferenczy Béni 1907-től Iványi-Grünwald Béla és Réti István tanítványa volt Nagybányán, majd a firenzei Scuola Libera, a müncheni akadémia növendéke volt, 1911-től Párizsban tanult. 1914-ben tért haza, 1919-ben Nagybányára ment, majd részt vett a Tanácsköztársaság kulturális tevékenységében. A bukás után Bécsbe emigrált, itt nősült meg először. 1932-től Moszkvában élt, második felesége orosz volt, de hazatérésük után mindenki Erzsikének nevezte. 1935-től újra Bécsben, majd felváltva ott és Budapesten élt. A második világháború alatt illegális munkát végzett, zsidókat mentett; húszéves fia 1943-ban a Wehrmacht katonájaként esett el. 1946-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, 1948-ban megkapta első Kossuth-díját, de egy évvel később a dogmatikus kultúrpolitika kényszernyugdíjazta. 1956-ban jobb oldala megbénult, de megtanult ballal festeni és mintázni.

1967. június 2-án Budapesten halt meg. Összegyűjtött írásai Írás és kép címmel jelentek meg, kamarakiállítása jelenleg is látható a Nemzeti Galériában. Kisléptékű alkotásaival is nagy szobrászatot hozott létre, s bár egyetlen rendszer sem bízta meg nagy feladatokkal, életműve monumentális hatású. 1965-ben ismét Kossuth-díjat kapott, 1956-ban érdemes, 1958-ban kiváló művész lett.

Művészete a görög emberképen és a humanizmuson alapul, nagy műveltsége és biztos technikai tudása hozta összhangba kora művészeti irányzatait saját belső fejlődésével. Kalandos élete művein alig hagyott nyomot, korai művein az antik tisztelete mellett a szecesszió és a kubizmus hatása is érezhető. Fiatal férfi című 1919-es lírai faszobra kontraposztos beállítású, portréin (Wilde János, Noémi) a személyiség jellegzetességeit hangsúlyozta. 1923-as Térdelő férfi című plasztikáján a primitív és expresszionista irányzatok hatása érződik, 1928-ban Egon Schiele síremlékét készítette el Bécsben. Moszkvában akvarelleket és plaketteket készített, köztük a konstruktivista Pjatiletkát (Ötéves terv). A nagybeteg Ady című érme után számos művészről készített plakettet. Bécsi korszakában női és fiú aktokat készített, Szerelmespár című alkotása a dinamikus egyensúlyt testesíti meg. Nagyszerű grafikáin főként feleségét ábrázolja, köztéri szobra Gyulán a Petőfi-emlékmű, utolsó, balkezes művei közül kiemelkedik az Aranykor.

1. Ferenczy Béni
2. Ferenczy Noémi