Cibola, avagy az Arany Hét sosemvolt Városa

Hernando de Soto expedíciója megérkezik a Mississippihez

Egy mítosz születése

A Ciboláról szóló beszámolók azonban főleg Pánfilo de Narváez 1527-es, balsikerrel végződött floridai expedíciójának túlélőitől származnak. A hatszáz fős legénységből mindössze négyen élték túl az utat, a többivel végeztek a tengeri viharok, az őslakosokkal vívott harcok, a betegségek és az éhezés.

A négy túlélő: Álvar Núñez Cabeza de Vaca, Alonso del Castillo Maldonado, Andrés Dorantes de Carranza és Estéban (vagy Estevanico) éveket töltött a mai Texas és Észak-Mexikó területén bolyongva, mielőtt 1536-ban elérték volna Culiacán mellett az egyik spanyol kolóniát.

Álvar Núñez Cabeza de Vaca

Miután visszatért Spanyolországba, Cabeza de Vaca megírta az expedíció sorsát La relación y comentarios (A beszámoló és megjegyzések) című könyvében; az 1542-ben kiadott mű az első írott európai beszámoló az észak-amerikai őslakosokról, flóráról és faunáról.

A La relaciónban Cabeza de Vaca először egy őslakosokkal való találkozás kapcsán említ aranyat: „Találtunk vászondarabokat, ruhákat és tollas fejdíszeket is, amelyek Új-Spanyolországból származónak tűntek. Aranyat is találtunk. Jelekkel megkérdeztük az indiánokat, hogy hol szerezték ezeket a dolgokat. Elmutogatták nekünk, hogy onnan nagyon messze van egy Apalachee nevű vidék, ahol sok arany van, és mutatták, hogy ott sok van mindabból, amit mi értékesnek tartunk. Azt mondták, sok van belőle Apalachee-ban.”

A vidék neve könnyen kapcsolatba hozható az apalachee népével, akiknek központi városa, Anhaica, a mai Tallahassee helyén állt. Az apalachee-k eredete a Fort Walton-i kultúrára vezethető vissza; ez a Mississippi vidékének egyik fő népcsoportja volt, akik hatalmas, lapos tetejű halmokra építkeztek, és kiterjedt kereskedelmi hálózatot hoztak létre.

A régészeti feltárások nem mutattak ki jelentős léptékű aranyművességet az apalachee kultúránál, kereskedelmi úton viszont messzi földről beszereztek réztárgyakat, csillámpalát és galenitet is.

Cabeza de Vaca leírja, hogy expedíciója 1528-ban találkozott először az apalachee néppel, annak egy félreeső településén. Az európaiak elfoglalták ezt a települést, a főnököt és számos falusit pedig túszként tartottak fogva. Mivel a faluban csak gabonát és szalmából épült kunyhókat találtak, a spanyolok hosszan keresték a környéken számottevő település, de főleg arany nyomát, miközben folyamatosan ki voltak téve az apalachee-k és már környékbeli népek támadásainak, akik gerillahadjáratot folytattak a betolakodók ellen.

1. Egy mítosz születése
2. Cibola valósága

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése