Budapest, a sportfőváros: az úszósapkától a vívótőrig
2020. július 20. 14:54 Nagy Imre
Korábban
„Én a hetes busszal mentem vívni az olimpiára…”
A Blaha Lujza téri szupermarket békés vásárlói nem is sejtik, hogy néhány évtizeddel korábban micsoda csaták zajlottak egy emelettel a fejük felett. Az Erzsébet körút 1. szám alatt működött a leginkább a halhatatlan, olasz származású mester, Santelli Italo nevével fémjelzett vívóterem, amely egyik szülőhelye volt a fantasztikus magyar vívósportsikereknek.
Volt idő, amikor, ha a teremben elrepült egy véletlenül letört pengedarab, az biztos, hogy egy olimpiai vagy világbajnokot talált el. Santelli mester iskolájában olyan legendák készültek, mint a hét olimpiai aranyérmével a mai napig magyar rekorder Gerevich Aladár vagy a szintén olimpiai bajnok Elek Ilona, Kabos Endre, Petschauer Attila, Posta Sándor.
A Puskin mozi nézőinek nem kell feltétlenül jegyet venniük, ha kardozós jelenetet akarnak látni. Elég átsétálniuk a Kossuth Lajos utca túloldalára, és felpillantaniuk a mozi fölé. Máris a szemük előtt villognak a pengék, igaz nem középkori ruhás, hanem sisakos, fehér plasztronos alakok vágják, szúrják egymást karddal, tőrrel, párbajtőrrel.
A BEAC, később a Bp. Haladás és az OSC, majd ismét a BEAC sportolói Európa egyik legrégibb vívótermében gyakoroltak, gyakorolnak, ahol az 1870-es évektől szinte szakadatlanul zajlik az oktatás – nem is kell külön említeni, hiszen magyar vívásról van szó: világszínvonalon.
Jelenleg a magyar vívás igazi központjának a Puskás Ferenc Stadion szomszédságában lévő, első hazai fedett sportaréna, a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok vívótermei tekinthetők. A legendás csarnok legfurcsább vívóversenyét 1984-ben rendezték, amikor a magyar sportolók politikai okokból nem utazhattak a Los Angeles-i olimpiára.
A bojkottáló szocialista tábor versenyzőinek ekkor amolyan olimpiapótló Barátság versenyeket rendeztek, s ezeknek a vívószámait itt tartották. Mivel a magyar Parlament másfél évtizeddel később Deutsch Tamás sportminiszter javaslatára az életjáradék szempontjából ezeket a versenyeket is valódi nyári játékoknak minősítette, végül érvényt nyert a későbbi igazi olimpiai bronzérmes, világbajnok, a budapesti Barátság versenyt megnyerő tőrvívónő, Stefanek Gertrúd ironikus mondása: „Én a hetes busszal mentem vívni az olimpiára…”
A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.