2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bronzkori erődítmény nyomaira bukkantak Jászszentlászlónál

2022. november 2. 19:24 MTI

Több mint háromezer éves bronzkori leleteket, köztük bronztűt, miniatűr agyagkanalat, és feltehetően az egykori települést védő erődítés nyomait találták meg a régészek Jászszentlászló határában – közölte a Kecskeméti Katona József Múzeum vezető régésze az MTI-vel.

ásatás
Képünk illusztráció (kép forrása: Wikimedia Commons / Billwhittaker / CC BY-SA 3.0)

Wilhelm Gábor elmondta: a kecskeméti múzeum munkatársai a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet megbízásából folytattak megelőző feltárást a területen. A szennyvíztisztító telep bővítését megelőző, mintegy kétezer négyzetméteren folytatott régészeti munkák jelentősége, hogy egyrészt korábban nem végeztek Jászszentlászló területén feltárást, másrészt egy olyan korszak emlékanyagát sikerült megtalálni, amelyből az elmúlt időszakban szinte egyáltalán nem kerültek elő leletek ebben a régióban. Ráadásul erről a korszakról nincsenek írásos emlékek, így viszonylag keveset lehet tudni az akkori népességről és az őskori kultúráról.

A régész szerint a nagyjából Kr. előtt 1100-1000-es években feltehetően nem lakták nagy számban ezt a területet, így kevesebb késő bronzkori település létesült, szemben a Dunántúllal vagy a Tiszától keletre, ahol jobban benépesült a vidék.

Wilhelm Gábor hangsúlyozta: a lelőhely kis mérete ellenére nagyon sok információval szolgál a szakembereknek. Kiemelkedően sok a korabeli leletanyag mind az elfogyasztott állatok csontját, mind az összetört edényeket, kerámiadarabokat tekintve.

Ezek mellett viszonylag nagyszámban találtak őrlőkő töredékeket, és fémtárgyakat is. Ebben az időben már magas szintű fémmegmunkálás volt jellemző, ennek emléke az a teljes épségében megmaradt egyszerű bronztű is, ami feltehetően a ruha összetartására szolgált – tette hozzá.

A régész kiemelte azt a 14 tagból álló gödörsort is, amely egy erődítmény vagy egy komolyabb települést védő kerítés nyomára utal. A teljesen szabályos, közel egy méter átmérőjű, kerek gödrök, egymástól valamivel több, mint két méterre helyezkednek el és egy teljes sort alkotnak.

A leletek közül kiemelkedik még az a miniatűr, nagyjából 4-5 centiméter hosszú díszítetlen, téglaszínű agyagkanál is, amelyről egyelőre nem tudják a szakemberek, hogy étkezési célra használták vagy esetleg egy korabeli gyermekjátékot találtak.

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a feltárt emlékek alapján a régészek rekonstruálni tudják a területen élők mindennapjait, akik nagy valószínűséggel agrártevékenységet folytattak: művelték a földeket és állatokat tartottak.

A tárolóvermek és az őrlőkövek is arról tanúskodnak, hogy a talaj akkoriban kiválóan megfelelt mezőgazdasági célokra, míg az állatcsontok azt bizonyítják, hogy jelentős volt a szarvasmarhatartás.

A leletanyag feldolgozását követően a Kecskeméti Katona József Múzeumba kerül.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár