2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Békésen kezdődött a viking kor Európában

2015. április 29. 14:40

793. június 8-án mindenre elszánt, vérszomjas viking harcosok szálltak partra az észak-angliai Lindisfarne kolostoránál, amelyet kifosztottak és felgyújtottak, a szerzetesek nagy részét pedig lemészárolták. Ezzel a brutális támadással kezdődött meg Európában az úgynevezett viking kor, amelyet követően az északi hajósnép mintegy 300 éven keresztül fosztogatta és tartotta rettegésben a kontinens tengerparti és folyam menti területeit. Egy új régészeti kutatás azonban most azt állítja, hogy a viking kor - ellentétben a közhiedelemmel - nem vérben fogant, hanem békés módon "köszöntött be", mégpedig a mai Dániában.

Vikingek

Az Aarhusi és a Yorki Egyetem régészei szerint a vakmerő viking hajósok a mai Norvégiából jóval a viking kor kezdetének tartott 793-as esztendő előtt eljutottak Dánia legkorábbi kereskedelmi központjába, a Jylland délnyugati részén fekvő Ribe városába. A European Journal of Archaeology című folyóiratban megjelent tanulmányukban azt írják, az északi hajósnép kereskedői már legkorábban 725 körül elérték Dánia déli partjait, ezt bizonyítják azok a Norvégiából származó rénszarvasagancsok, amelyek a ribei piac viking kori településrétegében kerültek elő.

Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy vajon mennyire foglalt el központi helyet az északi-tengeri kikötőváros a korai viking kultúrában, két markánsan elkülönülő táborra osztotta a régésztársadalmat. Bár a dániai Ribe és a viking hajók megindulása közötti kapcsolat vitán felül áll, sokáig egyetlen olyan régészeti bizonyíték sem került elő, amely ezt alátámasztotta volna.

A Dél-Dániában talált rénszarvasagancsok így az első olyan fizikai bizonyítékok, amelyek megerősítik Ribe központi szerepét. A mai Norvégia és Dánia közötti kereskedelmi utak révén a vikingek számottevő hajózási jártasságra tettek szert, és olyan ismeretek birtokába kerültek, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a későbbi portyázásaik alkalmával.

A hajózás a vikingek életében központi szerepet foglalt el, a hajóépítés és a navigáció tudományának páratlan ismerete egyedülállókká teszi őket a középkor történelmében. Lindisfarne szerzeteseinek valószínűleg fogalmuk sem lehetett, mi vár rájuk, amikor a Norvégia nyugati partjairól kihajózó viking harcosok partra szálltak és lángba borították a kolostort. A példátlan eset egyébként annyira megdöbbentette a kortársakat, hogy az Angolszász Krónika, illetve Alkuin is Isten büntetésének tulajdonította a vérengzést.

"A viking kor jelenséggé vált Nyugat-Európában, mivel az északi hajósnép hajózási ismereteit és mobilitását a saját előnyére tudta fordítani. Olyan távoli területekre is eljutottak, mint Anglia, ahol a helyiek semmire sem számítottak. A vikingek hirtelen bukkantak fel, kifosztották a felkészületlen áldozataikat, majd eltűntek - amolyan üss és fuss taktikát folytattak" - fogalmazott Søren Sindbæk (Aarhusi Egyetem), a tanulmány társszerzője.

Az északiak persze nem egyik napról a másikra váltak kiváló hajósokká. Rengeteg időbe telt és nagy erőfeszítést kívánt, mire a norvég vikingek - a megfelelő hajózási ismeretek birtokában - egyáltalán nekivághattak e hosszú és veszélyes utaknak. Ahogy azt a legújabb kutatási eredmények mutatják, ezekre már a 700-as évek elején sor került, párhuzamosan Ribe várossá és kereskedelmi központtá való fejlődésével. "Immáron azt is tudjuk, hogy ezen utak - amelyek végül Izland és Grönland felfedezéséhez és benépesítéséhez vezettek - előzményei között kereskedelmi célú látogatások is voltak, nem csak portyázások. A kereskedővárosok fontos mozgatórugói voltak az új hajózási technikák fejlődésének" - magyarázta Sindbæk.

A dán, norvég és angol régészek felfedezései újabb ismeretekkel gazdagították a legkorábbi skandináv viking település, Ribe fejlődésének történetével kapcsolatos ismeretanyagot is. Mint ismeretes, a viking kézművesek körében igen népszerű volt az agancs, hiszen ebből készültek a fésűk, a tűk, vagy éppen a nyílvégek. Egy átlagos használati cikk elkészítésekor nem volt nehéz hozzájutni a megfelelő mennyiséghez, ám egy fésűkészítő mesternek olykor gondot okozhatott a jó minőségű agancs beszerzése. A régészek kutatása szerint a norvég vikingeknek hála a mai Dániában élők nagy mennyiségben juthattak hozzá a rénszarvasagancsokhoz.

A kutatás legfőbb megállapításával persze nem mindenki ért egyet, mondván, az urbanizáció és a kereskedelem kevésbé ad kielégítő magyarázatot a viking kor kezdetének pontosítására vonatkozóan, és az olyan városok, mint amilyen Ribe is, messze nem segítették elő olyan mértékben a vikingek "uralmát" Európában, ahogy azt a tanulmány szerzői állítják. A szakemberek ugyanakkor elismerik, hogy a viking korról való diskurzus inkább a szemantika asztalára tartozik, hiszen minden attól függ, hogy mit is értünk viking név alatt - nem beszélve arról, hogy a vikingek még nem is vikingeknek nevezték magukat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár