2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bejárta Kolumbusz útját és az etióp császárral is találkozott a női felfedezők úttörője

2020. március 19. 14:27 Múlt-kor

Feminista felfedező

1930-ban a New York Times bejelentette, Chalmers Gibraltárhoz indul hajón: a kalandornő útja ezúttal Spanyolországon, Franciaországon, Egyiptomon, Abesszínián (a mai Etiópia), Francia Szomáliföldön, Olasz Szomáliföldön, az Angol-Egyiptomi Szudánon és Irakon át vezetett.

A legfontosabb állomás Abesszínia volt, ahol szemtanúja volt Hailé Szelasszié császár koronázásának – az uralkodóval később Európában ismét találkozott.

Chalmers az általa jegyzett újságcikkekben és riportokban nem csupán az általa látogatott tájakról vagy utazásainak körülményeiről számolt be: sok figyelmet szentelt az általa tapasztalt igazságtalanságoknak is.

„Miféle olyan áldást hozott nekik az európai civilizáció, amilyenben addig nem volt részük?” tette fel a kérdést egy perui útja után. „Mit nem szenvedtek meg a magaslaton álló kereszt nevében?”

Chalmers semmiféle formális képzéssel nem rendelkezett földrajzból, és egyetemre sem járt soha, azonban színes fotódiái és kalandos élete számtalan meghívást eredményeztek a világ legnevesebb földrajzi intézményeitől – sok helyen ő volt az első női előadó a történelemben.

Miközben Chalmers hírneve egyre nőtt, egyre bővültek a nők jogai hazájában. 1920-tól az Egyesült Államokban mindenhol szavazhattak, és egyre többen vettek részt a felsőoktatásban is. A folyamatot nem kis mértékben segítette elő az első világháború, amelynek során a munkaerőpiacon is egyre több, korábban kizárólag férfiak által betöltött állásban is megjelentek.

Chalmers is a feminista mozgalom mellé állt, és az idegen tájakon általa tapasztaltakról szólva elmondta: a világ legelmaradottabb helyein sok tekintetben előrébb járnak a nők szabadságának tekintetében.

A brit Királyi Földrajzi Társaság harmadik amerikai női tagja lett, miközben a New York-i székhelyű Felfedezők Klubja tudomást sem vett sem róla, sem más női úttörőkről – a szervezet 1981-ben engedélyezte csupán a nők tagságát.

„A férfiak mindig annyira félnek attól, hogy holmi nő behatol diskurzusaik szentélyébe, hogy még klubjaikba sem engednek be” – mondta egy alkalommal, „nemhogy a gyűlésekre, ahol akár mindkét fél számára hasznos beszélgetések alakulhatnának.”

Chalmers végül több más női felfedezővel 1925-ben megalapította a Női Földrajztudósok Társaságát, amelynek ő lett az első elnöke. A klub a világ minden tájáról hívott női szakértőket előadásokat tartani a felfedezők új nemzedékének, idővel már 39 országból voltak tagjai. Chalmers 1933-ig vezette a szervezetet, ekkor Franciaországba költözött. Itt hunyt el négy évvel később, 61 évesen.

Chalmers könyvgyűjteményét szülővárosa, Stockton könyvtárának adományozta, fél évszázaddal később a nevét viselő társaság mellszobrát is felállította az épület előtt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Kép forrása: Wikimedia CommonsIgavonó tevével a Góbi-sivatagban, 1909. (kép forrása: Wikimedia Commons)Haiti patkányvakond (Solenodon paradoxus)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár