Barlangjáratba ragadva halhatott éhen 130 000 éve egy neandervölgyi ember
2020. december 8. 10:35 Múlt-kor
Újra megvizsgálták az 1993-ban egy olaszországi karsztbarlang mélyén megtalált „altamurai ember” maradványait, különös tekintettel fogazatára. A máshol talált neandervölgyi egyedekhez képest lényegesen rosszabb állapotban voltak a fogai, amelyek közül többet is elvesztett már halála előtt.
Korábban
Az altamurai embernek azonban más neandervölgyiekhez hasonlóan a mai emberénél lényegesen jobban kiálltak elülső fogai, amelyeket egyfajta harmadik kézként használhatott például hús vágásakor.
A 128 000 és 187 000 év közé datált csontvázat még 1993-ban találták barlangászok. A rendkívüli leletnek különös megjelenést kölcsönöz, ám vizsgálatát nehezíti, hogy a mészkőbarlangban az évezredek során kalcitlerakódások keletkeztek a csontjain.
Nem könnyíti a helyszíni vizsgálatokat az sem, hogy a csontvázhoz eljutni mintegy húsz perces utat jelent a szűkös barlangban, amihez szakavatott barlangászok felügyelete szükséges – részben az eltávolítás nehézségei miatt is döntöttek úgy 1993-ban, hogy a helyén hagyják a pórul járt ősembert.
Kutatók legutóbb 2016-ban „látogatták meg” az altamurai embert, amikor mintát vettek a vállából, amelyet aztán nem csupán datáltak, de DNS-vizsgálatnak is alávetettek. Minden bizonnyal ez az eddigi legrégebbi neandervölgyi maradvány, amelyből DNS-t sikerült kinyerni.
„Ez az egyén valószínűleg lezuhant egy járaton. Lehet, nem látta a nyílást a földben. Úgy gondoljuk, ott ült és meghalt” – mondta el a legújabb tanulmány egyik szerzője, Jacopo Moggi-Cecchi, a Firenzei Egyetem antropológusa.
„Az eredeti járat, amelyen át leeshetett, már nem létezik. Üledékkel telt fel, így igen biztosak vagyunk abban, hogy a teljes csontváz ott van. Semmilyen állat nem juthatott le oda” – tette hozzá.
Moggi-Cecchi és kollégái különleges engedélyt kaptak, hogy a barlangba mehessenek, és új vizsgálatot végezzenek az altamurai emberen. A kutatók több fényképfelvételt készítettek a csontváz megkövesedett állkapcsáról, de egy hordozható röntgeneszközzel is megvizsgálták, és mozgóképet is készítettek a csontváz látható részleteiről.
„Egészen lenyűgöző élmény volt. Amikor az ember behúzódik abba a sarokba, és látja ott a csontvázat, teljesen magával ragadja” – mondta Moggi-Cecchi.
A vizsgálat alapján kijelenthető, hogy az altamurai ember felnőtt volt halálakor, de nem idős. Emellett kiderült az is, hogy hiányzott két foga. „A fogveszteség igazán érdekes dolog” – mondta el Moggi-Cecchi. „Igen kiterjedt régészeti anyagunk van a neandervölgyiekről, és ez nem jellemző. A szájuk egészségét tekintve jó formában voltak.”
Ezzel szemben az altamurai ember egyes fogainak gyökerei úgy tűnik, kívül voltak az ínyén, azt sugallva, hogy ínybetegséggel küzdött. Alsó állkapcsának fogain emellett jelentős mennyiségű lepedéket is találtak.
Más neandervölgyiekhez hasonlóan az altamurai embernek szélesebb állkapcsa volt, mint a mai embernek, és hiányzott róla a mai emberekre jellemző előreugró áll. Míg őrlőfogai ugyanakkorák, mint a mieink, elülső fogai lényegesen nagyobbak voltak.
A neandervölgyiek fogazatán végzett korábbi kutatások alapján kijelenthető, hogy azok kopásmintái arra utalnak, ezeket a kiálló elülső fogakat egyfajta harmadik kézként alkalmazták, például a hús megfogására annak vágásához, vagy a felhasználásra előkészítendő állatbőröket megfogni munka közben.
Az altamurai ember elülső fogain hasonló „jelentős kopás” tapasztalható, Moggi-Cecchi szerint ő is hasonló tevékenységet végezhetett velük. Mindazonáltal fogainak jelentős részét a már említett kalcitlerakódások borítják, ami korlátozza a helyszínen végezhető vizsgálatok mértékét.
A szakértők abban reménykednek, hogy valamikor a jövőben lehetségessé válik részben vagy egészben eltávolítani a csontvázat a részletesebb vizsgálat érdekében.
„Az, hogy ilyesfajta információt ki tudunk nyerni pusztán azzal, hogy helyben megvizsgáljuk a csontvázat – gondoljanak bele, milyen lehetőségek nyílnának meg, ha eltávolíthatnánk az egyedet a barlangból” – mondta Moggi-Cecchi.
Moggi-Cecchi és kollégái tanulmánya a PLOS One című tudományos folyóiratban jelent meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
