Bár ő maga sosem ment férjhez, jól rálátott korának párkapcsolati viszonyaira Jane Austen

Posztumusz hírnév

1816 elejére Jane Austen igen rossz egészségi állapotban volt, azonban nem vett tudomást a figyelmeztető jelekről. Életrajzírói többsége vagy Addison-kórként, vagy Hodgkin-kórként valószínűsíti betegségét, azonban kevés a biztos támpont.

Állapota lassú, egyenetlen ütemű romlása végül 1817-ben vezetett el odáig, hogy felhagyott az írással, és az év júliusában, 41 évesen elhunyt. Henry bátyja egyházi kapcsolatait felhasználva kiharcolta, hogy a winchesteri katedrálisban helyezzék örök nyugalomra. Sírfeliratán ugyan megemlítették „elméje csodálatos ajándékait”, de nem utaltak munkásságára.

Cassandra és Henry Jane halála után csomagban adatták ki két utolsó befejezett művét, A klastrom titkát és a Meggyőző érveket. A szetthez csatolt, Henry által írt „életrajzi jegyzet” azonosította először az írónőt műveiben. A kiadvány igen népszerűnek bizonyult, csaknem az összes példány elkelt egy éven belül.

Ezt követően Austen regényei sokáig nem voltak nyomtatásban, azonban kézről-kézre járva tovább nőtt népszerűségük, és megjelent a személyéhez kötődő korai „rajongótábor” is.

1833-ban egy Richard Bentley nevű könyvkiadó felvásárolta minden kiadott regényének kiadási jogait, és új kiadásban jelentette meg őket – Jane Austen regényei azóta folyamatosan nyomtatásban vannak, egyre több nyelven.

1. A szegény sorsú tehetség
2. Magánélet és tanácsadás
3. Posztumusz hírnév

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?