2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Bár Hitler nyerte a versenyfutást Norvégiáért, ez hosszú távon előnyt hozott a szövetségeseknek

2021. szeptember 8. 16:01 Múlt-kor

A Németország által 1940 tavaszán megszállt Norvégia nem vált jelentős csatatérré a háború során, azonban a szövetségesek és Németország közötti verseny az ország feletti irányításért nem várt következményekkel járt a későbbiekben mindkét fél, legfőképpen a szövetséges hadművelet kitervelője, Winston Churchill számára.

Német csapatok Oslóban
Német csapatok felvonulása Oslóban, 1940. április 9.

Egyre feszültebb helyzet

Churchill a norvégiai harcok idején még az Admiralitás első lordja volt Neville Chamberlain kormányában, az északi események vége felé viszont ő váltotta Chamberlaint a miniszterelnöki székben.

Ez a fejlemény – bár nyilván nem előre megtervezett módon – kétségtelenül a Churchill által pártfogolt és kiharcolt, végül teljes szövetséges kudarccal végződő hadművelet számlájára írható, legalábbis részben.

Az első világháborúban az egész Skandináv-félsziget semleges maradt, és a harcok teljességgel elkerülték a térséget – egyúttal azonban ebben a háborúban a brit haditengerészet sikeresen vette blokád alá a Balti-tengert, korlátozva ezzel Németország élelmiszer- és nyersanyagellátását, valamint katonai képességeit a nyílt tengeren.

Hitler számára emiatt igen hamar fontossá vált kialakítandó kontinentális rendszerében Norvégia: ahhoz, hogy Németország nagyobb mozgástérrel rendelkezzen a tengeren, mint az előző háborúban, a Balti-tenger kapuját képező két országot, Norvégiát és Dániát saját irányítása alá kellett vonnia.

Norvégia katonailag is könnyű célpont volt: míg a semlegességét továbbra is hirdető Svédország már az 1930-as évek közepén megkezdte a fegyverkezést és hadereje korszerűsítését, valamint létszámának növelését, addig Norvégia néhány ezer fős állandó hadereje mellé csak nehézkesen tudta kiépíteni tartalékos rendszerét, és a modern hadviselés követelményeinek aligha felelt meg.

Nem rendelkezett sem harckocsikkal, sem légvédelmi fegyverekkel, és csupán néhány harci repülője és hadihajója volt. A sokkal kisebb területű, ráadásul fekvéséből adódóan katonailag sokkal nehezebben is védhető Dánia hasonlóan könnyű célpontnak számított.

Azonban miután 1939-ben Lengyelország lerohanásával jelentős területeket foglalt el keleten, a német katonai vezetés számára a fő cél 1940 tavaszán a Benelux államok és Franciaország ellen tervezett hadművelet sikerre vitele volt.

A vezérkarból sokan nem értettek egyet Hitlerrel abban, hogy ennek megkezdése előtt el tudják foglalni Norvégiát és ott stabil pozíciót tudnak kialakítani, a Führer azonban hajthatatlan volt.

Nem tántorította el tervétől az sem, hogy Norvégia megszállásához nyolc szárazföldi hadosztályra volt szükség, miközben a szövetségesek ellen tervezett hadművelet keretében eleve csak 136 német hadosztályt terveztek bevetni összesen 149 brit, francia, holland és belga hadosztály ellen – azaz a németek az északi kitérővel szándékosan rontottak saját matematikai esélyeiken.

Churchill, látva a Norvégia elleni német támadás egyre növekvő valószínűségét, arra biztatta a kabinetet és az Admiralitás tisztjeit, hogy Nagy-Britannia lépjen elsőként.

A szövetségesek számára viszont ekkoriban Franciaország és a Benelux államok védelme volt a prioritás, és a szeptember 3-i brit hadüzenetet követően az expedíciós csapatok el is foglalták állásaikat a kontinensen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Német harckocsik Oslo kikötőjében, 1940. áprilisBrit kommandósok egy lőszer- és üzemanyagraktárat semmisítenek megA Harmadik Birodalom egyik legkorábbi fejlesztésű harckocsija, az 1930-as évek közepén Neubaufahrzeug fedőnéven gyártott páncélosok egyike Lillehammer utcáinSzövetséges csapatok partraszállása Bjerkviknél, Narviktól északraNémet csapatok harcban Lillehammertől nyugatraBrit katonák új, birkabőr kabátjaikkal Norvégiában, 1940. áprilisChurchill találkozik az HMS Hardy romboló legénységével, miután kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a norvégiai harcok soránA brit Coldstream Guards ezred katonái a franciaországi Cherbourgba érkezésük után, 1939 őszénAz Altmarkról kiszabadított brit tengerészek úton hazafelé
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár