2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Bankjegyek a falon és a kályhában: hiperinflációs rekordok a 20. században

2020. december 1. 11:47 Múlt-kor

1923-ban egy hamburgi kávéházban egy vendég hatalmas hibát követett el: két kávét rendelt, de nem egyidőben, így amikor fizetett, 10 ezer márka helyett már 14 ezret kellett kicsengetnie a pincérnek, aki felvilágosította a vendégét, hogy egyszerre kellett volna rendelnie a fekete nedűt, mert a két rendelés között bizony felment a kávé ára. A hiperinflációval küzdő, háború utáni Németországban számtalan hasonló, abszurd párbeszéd zajlott le a vevők és a szolgáltatók között. A német pénzügyi káosz azonban eltörpült az 1946-os magyar pénzromláshoz képest, amellyel hazánk a 20. században abszolút rekordtartó volt.

Lapát

A németek nem számoltak a vereséggel

Az első világháború kirobbanását követően a Német Császárság mindent egy lapra tett fel; a vezetők fejében csak egy forgatókönyv létezett, mégpedig a háború diadalmas megvívása. A gazdasági és politikai vezetés ehhez igazította az állam fiskális politikáját is. A döntéshozók felfüggesztették a német márka aranystandard rendszerét (aranyfedezetét), és megkezdték a veszélyes a játékot a német valuta értékével. A berlini vezetés úgy gondolta, a győztes háború után a veszteseket jóvátételekre kötelezhetik, így a világégés előtti pénzügyi egyensúly viszonylag könnyen visszaállítható lesz.

A Német Császárság azonban a vesztesek oldalán fejezte be az első világháborút és a megroggyant gazdaság mellett a német kormányoknak szembe kellett nézniük az iszonyatos összegre rúgó háborús jóvátétellel is. A németek képtelenek voltak fizetni, így a franciák és a belgák, akiknek szintén szükségük volt a jóvátételen alapuló gazdaságélénkítő injekciókra, válaszképp 1923 januárjában megszállták Németország ipari központját, a Ruhr-vidéket.

Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.

A német kormány tiltakozott és arra kérte az ott dolgozókat, hogy szüntessék be a munkát. A sztrájkok következtében még több bevételtől esett el a központi költségvetés, így a német kormány, hogy a kieső bevételeket pótolja, egyre több, fedezet nélkül bankjegyet nyomtatott, ami a márka totális elértéktelenedéséhez vezetett. A pénzromlás értéke az országban elérte 3,25 millió százalékot, az árak átlagosan 49 óránként megduplázódtak. A hiperinfláció súlyosságát mutatta, hogy amíg 1923 májusában 8,3 milliárd márka értékű bankjegy volt forgalomban Németországban, addig ez az érték novemberre 400 trillióra nőtt, miközben a bankjegyek száma elképesztően magasra, 50 billióra emelkedett.

Fizetésnapkor a német emberek fogták a talicskáikat vagy táskáikat, és azokon, illetve azokban vitték haza a bérüket. Akadtak olyan pénzügyletek, amelyeknél inkább mérleget használtak, könnyebb volt ugyanis megmérni a bankjegyek súlyát, mint időt pocsékolni azok megszámolására. A boltokban sokszor már nem is bajlódtak a bankjegyekkel, hanem cserekereskedelemre váltottak. Egyesek a papírbankókkal tapétáztak, mivel az értéküket vesztett bankjegyek megfizethetőbbek voltak a méregdrága tapétáknál.

A német helyzet akkor konszolidálódott, amikor 1923. november 15-én a Weimari Köztársaságban bevezették a Rentenmarkot, azaz a járadékmárkát, amelynek fedezetéül a német kormány által kibocsájtott lejárat nélküli kötvények szolgáltak. A kötvényeket egyébként az újonnan alapított Német Járadékbank bocsájtotta ki, amelybe 3,2 milliárd márkás tőkét apportáltak az iparból, a mezőgazdaságból, a kereskedelemből és a banki szektorból. Ezek után már semmi sem tartotta vissza a német polgárokat attól, hogy a hegyekben álló, régi, hasznavehetetlen márkájukkal befűtsenek a kályháikba, avagy kidekorálják velük lakásuk falait.

Hiperinflációban mi voltunk a legnagyobbak a 20. században

Az évszázad legnagyobb hiperinflációját azonban nem Németország, hanem Magyarország produkálta. A pénzügyi összeomlás kiváltója itt is a háború volt, esetünkben a második világháború.

A Horthy-rendszerben bevezetett pengő stabil fizetőeszköznek bizonyult, ám az ország 1944-ben már érezni kezdte a háború gazdaságra gyakorolt hatását: 1944-ben az 1938-as évhez viszonyítva a pengő értéke a huszonhatod részére csökkent. A helyzet 1945 első negyedévére tovább súlyosbodott: a hónapokra hadszíntérré vált ország romokban hevert, a szétbombázott gyárak nem termeltek, az ország, amelynek aranykészletét a nyilasok német területre menekítették, hitelképtelen lett.

Az áruhiány miatt az árak emelkedni kezdtek, erre válaszul a magyar kormányok beindították a „bankóprést”, így fedezet nélküli bankjegyek ömlöttek a magyar gazdaságba. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az országot megszálló Vörös Hadsereg is fedezet nélküli hadipénzeket kezdett nyomni, továbbá a szétrombolt és kifosztott Magyarországnak jóvátételt is kellett fizetnie a Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának is.

1945-1946 folyamán egyre nagyobb címletű bankjegyek kerültek forgalomba. A baj előszeleként 1946 márciusában megjelent a százmillió pengős, majd a tízezer milpengős (azaz tízezer millió pengős), végül a milliárd ezerszeresét érő bilpengős bankjegyek. 1946 derekán az árak már 1500 százalékkal nőttek naponta, azaz 24 óra leforgása alatt átlagban tizenötszörös drágulás ment végbe. 1946 nyarára elkészült a világ legnagyobb értékű bankjegye az egymilliárd bilpengős papírpénz is, ez azonban már nem került forgalomba, mert 1946. augusztus 1-től bevezetésre került a forint. Egy forint akkor nem kevesebb, mint 400 ezer kvadrillió pengőt ért.

Zimbabwe beelőzött

Zimbabwe a 20. század végén Afrika egyik legdinamikusabban fejlődő állama volt, köszönhetően jól működő mezőgazdaságának. Az országot diktatórikus módszerekkel irányító Robert Gabriel Mugabe elnök azonban 2000-ben egy olyan földreformot valósított meg, amelynek köszönhetően a termőterületek nagy része az elnökkel jó viszonyt ápoló politikusok és az elnök belső köréhez tartozó bizalmi emberek kezébe került, akiknek irányítása alatt, szakértelem híján tönkrementek a gazdaságok.

A mezőgazdasági termelés sokszorosan visszaesett, a munkanélküliségi ráta 2008-ban pedig 80 százalékosra nőtt. A Zimbabwei dollár értéke drasztikusan csökkent, és 2009 áprilisában gyakorlatilag megszüntették a nemzeti valuta használatát. A pénzromlás egyébként egészen elképesztő volt, új rekord született: 2009 novemberében az inflációs érték 79,6 milliárd százalékot ért el az előző hónaphoz képest.

Hogyan került Lenin egy részvény hátoldalára? Miért okozott gondot, ha egy bankárnak vörös haja volt? Hogyan aludta át egy koronás részvény a pengős időszakot? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Nagy tojásvásárEgy német boltos teadobozokat használ a bankjegyek tárolására, mert a pénztárgépben már nincs elég helyPénzseprő a pesti utcákon
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár