Baljós jelek sora előzte meg a spanyol hódítók érkezését, az aztékok először isteneknek hitték őket

A nagy Moctezuma udvarában

A spanyolok 1519. november 8-án érkeztek meg Tenochtitlántba. A helyiek – élükön magával II. Moctezumával – kezdetben jól fogadták az idegenek jelenlétét. De ahogy teltek a napok, a nyugalmatlanság egyre nőtt az aztékok között, miután látták, hogy a jövevények felfedezték az Axayácatl-palota (itt szállásolták el őket) egyik fala mögött elrejtett rengeteg arany- és ezüstkincset. A vendégek leplezetlen öröme világosan megmutatta, hogy valójában a meggazdagodás reményében keresték fel a területet.

II. Moctezuma azték uralkodó

A spanyolok mohóságukban elhatározták, hogy túszul ejtik Moctezumát. Mialatt az Axayácatl-palotában megszületett a döntés az uralkodó fogságba vetéséről, a Yucatán-félsziget partjai felé egy felfegyverzett kontingens közeledett Velázquez kormányzó parancsára, hogy letartóztassák a főkapitányt és nélküle folytassák tovább a hódítást. Amint Cortés értesült a veszélyről, 150 főből álló csapatot hagyott a városban, a többiekkel együtt pedig útnak indult, hogy szembeszálljon a Pánfilo de Narváez vezette sereggel.

A csata Cortés javára dőlt el, akinek serege az ütközet után 1500 katonával, 90 lóval és 30 darab löveggel gazdagodott – a legyőzöttek ettől kezdve őt szolgálták. A nagy öröm azonban nem tartott sokáig, mivel hírvivői értesítették, hogy Tenochtitlánban az aztékok fellázadtak, és a spanyolok kénytelen voltak az Axayácatl-palotában elbarikádozni magukat.

Az uralkodó halála

Amikor Cortés 1520. június 24-én visszatért a fővárosba, az ostromlottak helyzete teljesen reménytelen volt. A feldühödött aztékok ellen Pedro de Alvarado vezérletével küzdő spanyolok már a megadást fontolgatták. Élelmiszerük már jó ideje elfogyott, ráadásul egy életben maradt lovuk sem volt, amit megfőzhettek volna.

Az erősítésnek azonban sikerült behatolnia a palotába, mivel az aztékok tudták, a spanyolok zárt térben sebezhetőek. Cortés és katonái tudtukon kívül egy halálos csapdába léptek be.

Az épületben rekedt hódítók végül Moctezumát kérték meg, segítse ki őket. Az azték uralkodó felment a palota tetejére, hogy jobb belátásra bírja népét, az összegyűlt tömeg azonban azzal vádolta, hogy eladta magát a spanyoloknak. Elkezdték kővel dobálni, és három nappal később belehalt sérüléseibe. Sokan azt mondják, valójában nem a kőzuhatag, hanem bemocskolódott tisztessége és a büszkeségén esett csorba okozta halálát.

1. Útban a gazdagság felé
2. A nagy Moctezuma udvarában
3. A szomorú éjszaka
4. Visszatérés Tenochtitlánba
5. Azték katasztrófa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs