A „zöld kalapos férfit” kellett keresniük a szesztilalmat kijátszani akaró amerikai honatyáknak
2022. április 11. 15:44 Múlt-kor
Korábban
Az alsóházból a felsőházba
A mindig találékony és immár ismert Cassiday így hát újra elkezdte felépíteni üzletét, ezúttal a kongresszus felsőházában. Itt már nem találta annyira kedvére valónak a társaságot, arányaiban azonban ugyanannyi alkoholfogyasztó volt a szenátorok között, mint a képviselőházban. Egyikőjük könyvei mögött tartotta irodájában a szeszt. Az illető sosem italt kért tőle, hanem „új olvasnivalót”, Cassidayről pedig mint „könyvtárosáról” beszélt. A szenátorok többnyire óvatosabbak voltak a képviselőknél – általában titkáraikat küldték „a zöld kalapos emberhez” rendelésükkel.
A csempész arra is választ kapott az egyik „száraz” honatyától, miért szavazott a szesztilalomra, amikor maga is alkoholfogyasztó. „George, tudom, hogy a körzetem elsöprő többségben 'száraz'. Az ottani emberek hisznek a szesztilalomban. Amíg akarják, megkapják az összes ilyen jellegű törvényt. Ha eljön a nap, amikor már arra készülök, hogy visszavonuljak a kongresszustól, majd úgy szavazok, ahogy iszom.”
Charles Curtis alelnök (b) és Herbert Hoover elnök 1929-ben
1929-ben Cassiday már négy éve a szenátusban dolgozott, amikor Charles Curtis alelnök tudomást szerzett tevékenységéről, és felszólította a szesztilalom érvényesítésére létrehozott szövetségi rendőri szerv, a Prohibition Bureau fejét, James Dorant, hogy vegye kézbe az ügyet. 1929-ben ráállítottak egy Roger Butts nevű, minden tapasztalatot nélkülöző ügynököt, aki sehogy sem tudott Cassiday bizalmába férkőzni.

A húszéves Butts mindent megpróbált – gyakornoknak adta ki magát, és így kért Cassidaytől alkoholt, a gyanakvó csempész azonban sosem neki szállított közvetlenül. Egy alkalommal még látványosan ittasan is ment be dolgozni, hogy híre eljusson a „zöld kalapos emberhez.” Cassidayre ez azonban éppen a kívánttal ellenkező hatással volt – egy ilyen felelőtlen fogyasztónak nem akart italt eladni.
Végül Butts a legegyszerűbb megoldással járt sikerrel: azt az üzenetet juttatta el Cassidaynek, hogy egy, a Capitolium parkolójában lévő autóhoz hozzon egy megadott időpontban hat üveg gint. Amikor 1930. február 18-án a megbeszélteknek megfelelően megjelent a csempész, a Prohibition Bureau ügynökei várták, és a gin mellett Cassiday „kis fekete könyvét” is lefoglalták, amelyben vásárlóit és rendeléseiket tartotta számon.
„Nem vagyok én teve, sört akarok!” – a szesztilalom ellen tiltakozók feliratokkal és zászlókkal feldíszített autón tüntetnek
Cassidayt 18 hónap börtönre ítélték. Miközben fellebbezésének eredményére várt, nem maradt tétlen – cikksorozatot jelentetett meg évtizedes tevékenységéről a Washington Post című lapban, amellyel az 1925-ösnél jóval nagyobb botrányt robbantott ki. Egyetlen honatyát sem nevezett meg, módszereiről és klientúrája kiterjedtségéről, szokásairól azonban részletesen beszámolt.
A csempész fellebbezését elutasították, így megkezdte börtönbüntetését – a maga módján. A csaknem tíz év alatt felépített kapcsolati hálója lehetővé tette, hogy egyetlen éjszakát se kelljen rácsok mögött töltenie. Saját maga ment reggelente otthonról autóval a börtönhöz, ahol eltöltötte a napot, majd este hazament.
A későbbiekben egy cipőgyárban, majd szállodákban dolgozott Washington környékén. 1967-ben, 74 évesen hunyt el. Tevékenysége cikksorozatán keresztül végleg hiteltelenítette a szesztilalmat támogató kongresszusi erőket. Az 1930-as kongresszusi választásokon aztán a „száraz” republikánus többséget felváltották az immár „nedves” demokraták, innentől pedig gyakorlatilag idő kérdése volt a szesztilalom vége.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Középkor
- Bár ideiglenesen meghátrált, Canossa nem jelentette IV. Henrik vereségét az invesztitúraharcban
- Titokzatos kőbe vésett tenyérnyomra bukkantak a Jeruzsálemet körülvevő várárokban
- Árpád-kori temetőt és egy vaskori germán harcos sírját is feltárták Tatabányán
- Rövid időre újra kiállítják a cseh koronázási ékszereket
- Bravúrgyőzelem a Balkánon – Hunyadi János téli hadjárata
- Külső és belső fenyegetések árnyékában telt „az utolsó aranyágacska” uralkodása
- Évekig tárgyalt Mátyás király második felesége személyéről
- Isteni sugallatra fegyvertelen kereszteshadjáratra indultak Európa gyermekei – vagy mégsem?
- Egymillió hazugság, avagy valóban járt-e Marco Polo Kínában?
- 10 tény a pattogatott kukorica múltjáról tegnap
- Menet közben, folyamatosan kellett a benzint töltögetni Carl Friedrich Benz első automobiljába tegnap
- Azonnal megindultak a pletykák és összeesküvés-elméletek Rudolf herceg haláláról tegnap
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVIII. tegnap
- Afrika minden veszedelmét leküzdötte a „Sziklatörő”, Henry Morton Stanley 2023.01.28.
- „Szavazz a Hazafias Népfrontra!” – amerikai megfigyelők az 1949-es választásokon 2023.01.28.
- A Húsvét-sziget egykori idilli állapotának mementói a rejtélyes óriás szobrai 2023.01.28.
- Ellenszélben egyezett ki a nemzet javára Deák Ferenc 2023.01.28.